Mucsi András: Kolozsvári Tamás kálvária oltára (1978)

bonaszaporítás-csodája pedig a kenyér átváltozására, a miseáldozat csodájára utal. Szent Miklós kenyér-gabona-csodája egyben a feltámadásnak, a meg-megújuló életnek a szimbóluma is. Mindegyik jelenetén étellel, táplálkozással kapcsolatos csodára történik utalás. A Szent Egyed jeleneten ezt a szerepet a szép szarvasünő tölti be, mely az Arany Legenda szerint isteni sugallatra a nap bizonyos óráiban felkereste a szent életű remetét, és tejével annak egyetlen táplálékáról gondoskodott. így lett a vigyázatlan vadászok nyilától megsebesített Szent Egyed az íjászok, egyszersmind - a legendás szarvasünő révén - a szoptató anyák védőszentje. A középkori festők gyakran ábrázolják a szarvascsoda jelenetét, mégpedig úgy, hogy a kilőtt nyíl Egyed szarvast oltalmazó karjába vagy lábába fúródik. Kolozsvári Tamásnál a nyíl Szent Egyed jobb mellén üt sebet, ugyanúgy, mint a Kálvária-képen Longinus lándzsája Krisztus testén.

Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, mit ábrázolhatott a Miklós- legenda párdarabja, a Keresztvitel elkallódott hátoldala, Tamás mester ismeretlen, kilencedik képe? Ahogy az Olajfák hegyének hátoldala, a sziklás, elhagyatott tájban játszódó Benedek-legenda a ve- zeklés, a böjtölés, az egyedüllét ábrázolásával Krisztus passiójának előjátékát, az Olajfák hegyén imádkozó Megváltót idézi, a Keresztvitel hátoldala - kézenfekvő a feltételezés - a gyermek Krisztust a vízen átvivő óriást, Szent Kristófot ábrázolhatta. Szent Kristóf a ví- zenjárók, a tehervivők, a gabonarakodók, zarándokok védőszentje, a középkor egyik legnépszerűbb, gyakran ábrázolt szentje. Legendájának elbeszélése szerint az óriás Kristóf egy kitépett fára mint botra támaszkodva, az erős sodrású, szüntelen áradó folyón egy kisgyermeket visz át, akinek a súlya egyre nehezebbé válik. A túlsó parton a kisgyermek arra kéri Kristófot, hogy szúrja le botját a földbe. Másnap a botból datolyapálma lesz, gyümölcsöt hoz annak bizonyságául, hogy Kristóf valóban a világ minden terhét, bűnét vállaló gyermek Jézust, egyben a világ teremtőjét vitte a vállán. Kristóf, mint a Kálvária-jelenet óriás Longinusa, keresztény vértanúként fejezi be életét; a pálma a vértanúság szimbóluma: a csodás datolyatermés, mely Kristóf legendájában még egyszer ismétlődik, a megváltás gyümölcse.

Kolozsvári Tamás rendkívül hajlékony, a képek részleteiben és összhatásában egyaránt megnyilvánuló finom stílusa, előadásmódjának könnyed eleganciája gyakorlott kezű miniatúrafestőt sejtet. Mi- niátorra vall a természeti motívumok, az erdő, a növényzet dekoratív jellege, az alakoknál a haj és a szakáll szinte kalligrafikus megfestése,

29