Mucsi András: Kolozsvári Tamás kálvária oltára (1978)
elkészítésének idejével egykorú használati tárgyak és öltözékek szerepeltetése. A garamszentbenedeki oltár képeinek gazdag ikonográfiái „kelléktára” a magyar középkori régészet és művelődéstörténet mintakönyve, mely számos tárgyi emlék reálisan megfestett, rekonst- ruálhatóan hiteles ábrázolását örökíti meg. így lett a szegények középkori képes bibliájából, a szárnyas oltár passió- és legendajeleneteiből a mai néző számára a magyar történelem egyik középkori képeskönyve. Zsigmond korának lovagi fegyverei, lándzsák, dárdák, sze- kercék, kardok, zászlók, címerek, pajzsok, páncélsisakok, sisakrostélyok, bőrsisakok, páncélkesztyűk, mellvértek, kar- és lábvértek, sodronyingek, fejedelmi díszkard, fémdíszes öv, lószerszámok és díszek, szíj végek, zablák, kengyelek, dísznyergek, aranyhímzésű fö vegek, süvegek, kalapok, kendők, hermelin gallér, kanonoki talár, jobbágyruhák, bőrbocskorok, szivacs, viaszpecsét, szöghúzó kalapács, márványsír látható a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás jelenetén. Gótikus aranykehely, ételhordó agyagedény (korábban, a régi restaurálás előtt: övre akasztott kulacs is), étel, csákány, papi reverenda, csuklyás szerzetescsuha, könyvek, tegez és nyíl, püspöki dísztalár és süveg, pásztorbot, polgári öltözetek, övre akasztott bőrerszény, ne- mezföveg, vállra gombolható köpeny, gabonaszállító hajó, zsákok, palló és mérőedény, véka ábrázolása egészíti ki a további szárnyképeken, legendajeleneteken látható apróságok sorát. A Kálvária és a passióképek kötöttebb kompozíciója a hadviselő feudalizmus fegyvertárát tárja elénk, páncélos harcosait ünnepi rendbe sorakoztatva a lovagkor katonai erényeit hangsúlyozzák. A Zsigmond „inkognito” portréját viselő megtérő századossal az élükön a lovagkor katonái mint az Ecclesia militans, a harcoló egyház, a keresztény hit védői jelennek meg. A külső képek ábrázolásai kötetlenebbek, a jelenetek levegősebb, tágabb tereken játszódnak le. Sűrű erdők és színes városkép, vadászat, hajózás, gabonaszállítás, remeték csöndes elmélkedése látható a külső képeken: az élőképszerű legenda jelenetek magyar táblaképen először adnak alkalmat a kor békés életének, munkás hétköznapjainak bemutatására. A szárnyasoltár külső legendajelenetei szoros tartalmi összefüggésben állnak a Krisztus keresztáldozatát bemutató Kálvária-jelenet- tel és a belső szárnyképekkel. Az önfeláldozó Szent Egyed, jobb oldalán a nyilvessző ütötte vérző sebbel Krisztus önkéntes keresztáldozatára, a Benedek-legenda húsvéti ételcsodája és a Miklós-legenda ga26
