Mucsi András: Kolozsvári Tamás kálvária oltára (1978)
A szárnyasoltár külső képei - a legnépszerűbb középkori legendagyűjtemény, Jacobus de Voragine XIII. századi Arany Legendája (Legenda Aurea) elbeszélései alapján - szentek életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A felső legendaképek, a becsukott oltár két remetejelenete a passió nagyböjti hangulatának előhírnökei. A bal oldali képen az ördög elragadja a húsvéti ételt, melyet Romanus barát kötélen akar a subiacói sziklabarlang mélyén remetéskedő Szent Benedekhez juttatni. Az ördög szándéka, hogy „Isten embere” még húsvét ünnepén is böjtöljön, és ezáltal bűnt kövessen el, mégis meghiúsul, mert egy pap, látomás sugallatára, felkeresi a barlangban rejtőzködő szentet, és saját húsvéti ételét osztja meg vele. A festmény egy kompozícióba sűrítve ábrázolja a legenda két legfontosabb, időben egymást követő cselekményét. A szomorú természeti környezetben játszódó legendajelenet mélabús böjti hangulatát a gótikus templomok vízköpő figuráira emlékeztető groteszk ördögábrázolás sem befolyásolja. Szent Benedek húsvéti legendájának XIV. századi olasz ábrázolásain, Taddeo Gaddi és Spinello Aretino firenzei freskóin, vagy Lorenzo Monaco és Mariotto di Nardo táblaképén a legenda naiv leírásával megegyezően, az ördög, mint a rossz gyerek, kővel dobálja Romanus barát ételjelző harangját. Kolozsvári Tamás képén a jelzőharangnak nincs nyoma, a legendajelenet bemutatása sűrített; a vasorrú ördög egyszerűen elcsáklyázza a kötélhálóba font ételes fazekat, Szent Benedek húsvéti ételét-italát. A körmeivel kapaszkodó, denevérszárnyú ördög szándéka szemmel láthatóan meghiúsul, hasztalan iparkodásának eredménye sikamlóssá teszi a lejtős sziklafalat. Lehetséges, hogy festőnk a legendának itt egy későbbi, népies változatát dolgozta fel. A Benedek-legenda párdarabja, Szent Egyed legendája ugyancsak természeti környezetben játszódik le. Az erdő sűrűjében élő Szent Egyed egyetlen tápláléka a szelíd szarvasünő teje. A király vadászaitól űzőbe vett állat gazdájánál keres menedéket. Az egyik vadász kilőtt nyila Szent Egyed könyörgésére célt téveszt, és a meghajszolt állatot oltalmazó szent remetét sebesíti meg. Kolozsvári Tamás legendaábrázolásai között ez az erdei jelenet adja vissza leginkább az Arany Legenda naiv elbeszéléseinek meseszerű hangulatát, költői szépségét. Kolozsvári Tamás képei között a Szent Egyed-jelenetnek van a legkevesebb szereplője, mindössze a vadász, a remete és a szarvas. Hiányoznak a képről a szereplőket mégszólaltató mondat!9