Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)

MUCSI ANDRÁS AZ ESZTERGOMI KORTÁRSAKRÓL - Gadányi Jenő és Esztergom

Lossonczy Tamás betegágyban írt, emelkedett és bensőséges viszaemlékezésével.

1990-91-ben irodáival, könytárával és a régészeten kívüli egyéb gyűjteményanyagával az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár épületében működő Balassa Bálint Múzeum új helyére, a Bajcsy Zs. út 77. szám (ma Pázmány Péter u.) alatti műemléképületbe költözött, a Gadányi-hagyaték egyelőre raktársorsra és biztonságos megőrzésre ítélt anyagával együtt. Feltárására két „ima- ginárius" lehetőség kínálkozik: állandó kiállítás a Balassa Múzeum egyéb modern képzőművészeti anyagával (pl. a szobrász Vörös Béla hagyatékával) együtt, az Esztergom főterén levő pártház megüresedett épületében, a múzeum kezelésében és további időszaki kiállítás rendezése a Régi Vármegyeháza múzeumi épületében.

Desint vires... és Dévényi Iván (1977) majd Martsa Alajos (1979) halálával, ... laudanda voluntas - a dicsérendő szándék is egyelőre csendben várat magára. Idézzük fel az 1986-óan elhunyt Bálint Endre Gadányi emlékére írt párizsi versének (1961) utolsó sorait:

„...a földön sok a bánat kétszer haltál meg ez is jó csodának bezárul az ajtó..."

Gadányi Jenő szerepe nemcsak Esztergom képzőmdvészeti és múzeumi életében úttörő jelentőségű az 50-es években, de művészetének magaemésztő, hamu alatti izzásával lángra tudta lobbantam a magyar avantgarde művészetnek a szocreál évek alatt lappangó, legjobb erőit is. Példájával önbizalmat és indítatást adott a megújuló magyar festészetnek.

94