Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)

MUCSI ANDRÁS AZ ESZTERGOMI KORTÁRSAKRÓL - Gadányi Jenő és Esztergom

lássanak valami mást is, mint amit az akkori hivatalos művészpolitika engedélyezett. Gadányi Jenő meghalt, Jakovits, Barta Lajos és Rozsda Endre máshol keresték és találták boldogulásukat. Anna Margit, Korniss és én itthon dolgozunk, és gondolom, szakmai megbecsülé­sünk mindhármunknak erőt adott a továbbiakhoz.”18 Bálint Endre a Hetek kiállítása kapcsán ismerkedett meg a fotográfus Vattay Elemérrel, későbbi barátjával, aki több felvételt készített a kiállításról. A középkori tör­téneti kutatással és régészettel foglalkozó Zolnay Lász­lót meglepte és sokat foglalkoztatta a Hetek szokatlan és gondolatébresztő kiállítása. Végül egy művészetfilozófiai tanulmányt írt a mo­dern művészetről, mint társadalmi jelenségről. Termé­szetesen ez az írás a következő években sem találhatott kiadóra. A kézirat feltehetően Zolnay hagyatékában lap­pang. A 7 művész kiállításának logikus következménye volt a következő évben az esztergomi Balassa Bálint Múze­um képzőművészeti anyagának szerencsés gyarapodása. 1957-ben a budapesti Műcsarnok tavaszi kiállításán a minisztérium által megvásárolt anyagot múzeumoknak és más művelődési intézményeknek ajánlották fel. A Magyar Nemzeti Galéria válogatása után fennmaradt anyagból kérésünkre - többek között - olyan művészek munkái kerültek Esztergomba, akik korábban országos, vagy államilag zsűrizett egyéb kiállításon egyáltalán nem szerepelhettek. így Anna Margit három kisméretű, félalakos kompozíciója, 1949-, 1950- és 1954-ből, Gadányi Jenő Hegyoldal című 1956-os festménye, Veszelszky Béla Gyermekportré-ja, Ország Lili Lovag cí­mű képe, Bálint Endre nagyméretű (160 x 130 cm) 1956-os Halottak napja című festménye, (mely a művész kívánságának megfelelően haláláig nem szerepelhetett múzeumi kiállításon)1811 és Korniss Dezső 1948-as, féltett főműve, a Tücsöklakodalom. A fekvő formátumú fest­mény szokatlan méretei miatt (120 x 300 cm) nem fért a Balassa Múzeum raktárába, így ez a kép a Keresztény Múzeumban, Varga Dezső legnagyobb örömére, az omi­nózus „restaurációs” terembe került. Ebben az időben múzeumi falon hosszú ideig csak a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorának műtermé­ben lehetett látni Csontváry-képet. Mint a Magányos Cédrus Pesten, a Tücsöklakodalom hosszú éveken át Esztergomban tette alkalmi zarándokhellyé a múzeum műtermét. 87

Next

/
Thumbnails
Contents