Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)

MUCSI ANDRÁS AZ ESZTERGOMI KORTÁRSAKRÓL - Gadányi Jenő és Esztergom

Végül meg kellett várni az október hónapot, amikor szabad lesz a restaurátor műterem. (Varga Dezső október elején utazott Pécelre, a Ráday kastély freskóinak restaurálására.) Bálint Endre ezután, a sajátkezűleg gépelt meghívókon - a rá jellemző módon - „restaurációs terem”-nek keresztelte el a kiállítás színhelyét. A meghívóknak még egy érdekességük volt. Nyomda, helyesebben nyomdaköltség hiányában, Bálint gépelt szövege mellé maguk a kiállító művészek sajátkezűleg írták és rajzolták (Gadányi, Anna Margit), festették (Rozsda Endre) a meghívókat, a kiállító 7 művész nevének feltüntetésével. (Minden meghívón csak a meghívót illusztráló művész aláírása eredeti.) Korniss színes kollázsokkal, Bálint linómetszettel díszítette meghívóit.12

A meghívók postázását, a kiállítás esztergomi propagandáját Dévényi Iván és jómagam vállaltuk. A múzeum falain belül is kitűnő volt a propaganda. A 7 művész kiállításához Bálint Endre kedvenc művészi emblémáiból, a népligeti vurstli lebegő, harsonás figurájából, a „Pegazus”-sá formált sárospataki lófejes cégérből és egy álarcos szörnyetegből sziluetthatásra épülő színpompás plakátot komponált a „restaurációs terem” ajtajára.

A betegeskedő Gadányi Jenő október elején - Bolmányi Ferenc festőművész közbenjárására - életében először kapott beutalást művésztelepre, a zsennyei Alkotóházba, ahonnan csak november 25-én tért vissza.13 Az új esztergomi kiállítást már nem tudta megtekinteni.

Az új kiállítás rendezésében (szombaton, október 6-án) Bálint Endre, Korniss Dezső és Barta Lajos vett részt.14 Jakovits három fadomborművét már a hét elején lehoztuk a Rottenbiller utcából Esztergomba. (Bálint dolgozott a leglázasabban, egyik cigarettáról a másikra gyújtva. Korniss, aki a legvilágosabb Mat választotta, sokkal csendesebb és határozottabb volt. A hagyományos múzeumi rendezéstől tudatosan eltérve, játékos, de szigorú logikai rendben akasztotta a képeket. A mindig mosolygó Barta Lajos látszott a legboldogabbnak, tele hálával és segítőkészséggel. A bejárattal szemközti kiemelt helyre, a kiállító művészek hommage- gesztusaként a 15 éve halott Mester, Vajda Lajos: Északi táj című 1938-as, predellaformájú pasztellképe került.15 (Ma dr. Rácz István gyűjteményében.) Gadányi Jenő, a konzervatív szemlélet jégtörője, az esztergomi „restaurációs” színtér úttörője, a „Hetek” hatvanesztendős széniora, távollétében szintén főhelyet kapott festményei számára.

85