Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)

Rózsa Gábor: Csibandi

jós bácsi restaurálta a „Kucsébert”, Derszib pedig tőle kapott egy képet, melyet mi pénzeltünk ki. így lett egy olyan Miháltz képünk, melyen még ott maradt Mária ke­ze nyoma is... Ideális és torz. Bartóki képpár ötlik fel bennem, még­pedig többszörös. Nemcsak az átlényegült alak kisugár­zása, hanem a mi közös „műtörténészi” közreműködé­sünk esendő, de el is ítélhető kényszerűsége is benne van. A műkereskedelem sohasem szakszerű folyamatá­nak melléje kell állnunk néha, hogy rálássunk a történé­sekre. De beleavatkozni, üzletelni, csereberélni bizony nem illene az öntudatos muzeológusnak... Tudtuk ezt mindketten, és alig-alig mertünk egymás szemébe néz­ni. Depressziós hatás alatt voltunk, míg egy-egy bök- verssel fel nem oldottuk. Én egy képtelenül képes ka- násznótával, Bandi meg egy ún. „fülszöveggel”: FÜLSZÖVEG RÓZSA GÁBORNAK TÖBB TÉTELBEN: Rózsa Gábor kutyafül! Tüskéd elől Nincs menekvés, Szegény ember Ugyan hova ? Rózsaágyba menekül. Nyenyöfüle Miháltzfüle Domafül. Várok tőled Támpontokat, De tőled csak Duma dűl. Mucsifül Csacsifül Rózsa Gábor Ós Kajánul A fülembe A képembe Hegedül. 44

Next

/
Thumbnails
Contents