Kaposi Endre (szerk.): Mucsi András emlékkönyv (2004)
Kaposi Endre: A peregrinus
tár emeletén létesített Balassa Bálint Múzeumnak akkor még nem volt kiállító helyisége, igazi irodája sem. Viszont volt egy sokoldalúan művelt és jóindulatú igazgatója dr. Zolnay László személyében... Ez a kivételes és számunkra szerencsés helyzet tette lehetővé, hogy Gadányi újabb kamarakiállítását az előző évben újjárendezett Keresztény Múzeumban valósítsuk meg. A szokatlan helyszín Varga Dezsőnek, a múzeum béketűrő festőművész restaurátorának műterme volt. Ez a terem volt egyúttal a múzeumban dolgozó három fiatal művészettörténész, Mojzer Miklós, Eszláry Éva és jómagam munkaszobája is. Korábban középkori faszobrok, régi metszetek és keleti szőnyegek raktárának használta a múzeum. (Ideiglenesen itt lakott, rendkívül szerény körülmények között a múzeumigazgató Zolnay László is. Hálóhelye a restaurálásra váró, Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázoló báti képek paravánfala mögött volt) Jómagam 1963-ban ismerkedtem meg vele, éppen Martsa és Dévényi Iván társaságában. Kölcsönös szimpátiánk rövidesen barátsággá érett és túlzás nélkül állíthatom, hogy együttműködésünk alkotó jellegű volt. Neki köszönhetem, hogy megismerkedhettem Borsos Miklóssal, Barcsay Jenővel, Szántó Piroskával és Vas Istvánnal, Bálint Endrével, Miháltz Pállal és más jeles művésszel. Sok közös élményünk volt, de kapcsolatunk legtermékenyebb szakasza a Zodiakus Klub működésének ideje volt. A klubot a kedves emlékű Homor Kálmán által vezetett esztergomi Tervező Iroda és az általam vezetett Sigillum művészcsoport együttműködési megállapodása hívta életre 1971-ben az iroda földszinti nagytermében, melyhez a kitűnő könyvtár is csatlakozott. Itt mintegy tíz év alatt Mucsi András sok (mintegy 30) kiállítást rendezett és nyitott meg. A rendezéseknél én voltam a fa- mulusa. E munkálatok többnyire a késő esti és az éjszakai órákban zajlottak, és ilyenkor az egész napi munka utáni fáradság leküzdése okán rengeteget tréfálkoztunk és viccelődtünk. Óriási művészettörténeti tudása, a világot járt ember sok tapasztalata remekül megfért kitűnő humorérzékével, a játék és a komolyság benne szinte átszőtte egymást. Ennek bizonyságára idézem azt a levelet, amit a klub elnevezésével kapcsolatban küldött: 30