Mucsi András: Keresztény Múzeum (1990)

KOLOZSVÁRI TAMÁS, 1427-ből:

1. Myrai Szt. Miklós püspök gabonacsodája (54.8)

2. A Kálvária (54.5)

Tamás mester a Zsigmond-kori magyar táblaképfestészet legjelentősebb képviselője. Nevét („magister Thomas pictor de Coloswar") egyetlen ismert művének, a garamszentbenedeki passióoltárnak pre- dellafelirata őrizte meg. Az oltár Kálvária-képe megörökítette a megrendelő kanonok Petüsfia Miklós arcképét is, az oltár egyik külső szárnyképe pedig a megrendelő védőszentjét, Szt. Miklóst ábrázolja, amint a legenda szerint megmenti az éhező város népét. Miklós kanonok portréja a magyarországi táblaképfestészet első arcképábrázolása, Miklós püspök gabonacsodájának elbeszélése az első mai értelemben vett magyarországi életkép.

A II. ARANYOSMARÓTI MESTER, 1460 körül:

II. A Háromkirályok érkezése (55.22)

A bibliai háromkirályok — a fiatal, az idősebb és az öreg király — a középkori szárnyasoltárok képein, az emberi életkor három jellemző szakaszának képviselői adóznak Mária és a gyermek Jézus, a királyok Királya előtt.

AZ I. ARANYOSMARÓTI MESTER, 1450 körül:

3. Id. Szt. Jakab apostol lefejezése (55.21)

A stilizált tájképi környezetben játszódó, bonyolult mozgást sűrítő vértanúsági jelenet a középkori táblaképeken gyakran alkalmazott átlós szerkezetre épül.

JÁNOSRÉTI MESTER, 1450-1470 között:

4. A Kálvária (55.24)

A bányavárosi festőműhely vezetője az 1470-es években a János- réti mester volt. Legkorábbi ismert műve a garamszentbenedekről származó Kálvária-oltár. A Kálvária hátterében ábrázolt színes tájkép nyugalma tökéletes összhangban van a Fájdalmas Anya érzelmeit szoborszerű, zárt formákban tömörítő szigorú festői előadással.

5