Mucsi András: Kolozsvári Tamás (1969)
3 K item a mi! am írni ftmlumtfaiWr to.io inas ötelíööba ftli■ Wo ffwsMunfimóiinsiflr 3mjnm iaime if inprllfTnjinnfflfftntiswam Qiftrű tHjoini íJtfrotf Er «Toloflnor * .... $ ) iionoef ßwnr tf itan&urdmMsitaMwfe űfoffftíí cSrtOi »oiira nör-w rpj itirti’öianftur jio /finn*» flfiiíR im itfifgiriror wm traitor ßmr i a3 ijta&mun il(u tpi jasfiläo-Omaj-mr'-re Latin nyelvű felirat és Zsigmond király címere az oltár predelláján a Mennybemenetel. A szárnyak külső oldala egy-egy jelenetet ábrázolt Szent Benedek, Szent Egyed, Szent Miklós és egy negyedik szent legendájából. Ez az utóbbi kép hiányzik, valószínűleg a szárnyképek szétfűrészelésekor kallódott el vagy megsemmisült, és már nem szerepel Simor múzeumának 1875-ben megnyitott első kiállításán sem. Az oltár régebben ismeretlen alkotójában a későbbi kutatás - Gerevich Tibor érdeméből - a XV. századi gótikus festészet legjelentősebb magyar mesterét fedezte fel. Nevét, az oltármű rendeltetését és készülésének idejét az oltár predellájának latin nyelvű donátori (adományozó, alapítói) szövegéből ismerjük. A szöveg szerint szentbenedeki Petüsfia Miklós, győri lektor és kanonok, a királyi kápolna kántora „Tamás mesterrel, a kolozsvári festővel” 1427-ben készíttette ezt az oltárt Egyed és más szentek tiszteletére, hogy azok Krisztusnál közbenjárjanak érte és hozzátartozói leikéért. Az előkelő helyen, közvetlenül a donátorcíme és rangja után említett Tamás mester a név szerint ismert középkori magyar festők között az első, akinek nevét fennmaradt táblaképekhez kapcsolhatjuk, akit nemcsak név szerint, hanem meglevő művein keresztül is ismerünk. Egyetlen fennmaradt oltárának nyolc táblaképe ma is Esztergomban, a Simor János által alapított Keresztény Múzeumban van. Ez a nyolc táblakép a Keresztény Múzeum gazdag középkori galériájának ünnepi nyitánya, a csupán töredékeiben ismert régi magyar táblafestészet első nagy fejezete. Kolozsvári Tamás oltárát sok szál köti a XIV. század gótikus művészetéhez. A passióképek ikonográfiái hagyományai, a jelenetek állóképszerű csoportosítása, szcenírozása, az ötvös7
