Mucsi András: Kolozsvári Tamás (1969)
tárát tárják elénk, páncélos harcosait ünnepi rendbe sorakoztatva a lovagkor katonai erényeit hangsúlyozzák. A Zsigmond „inkognitó”-portréját viselő megtérő századossal az élükön a lovagkor katonái mint az Ecclesia militans, a harcoló egyház, a keresztény hit védői jelennek meg. A külső képek ábrázolásai kötetlenebbek, a jelenetek levegősebb, tágabb tereken játszódnak le. Sűrű erdők és színes városkép, vadászat, hajózás, gabonaszállítás, remeték csöndes elmélkedése látható a külső képeken: az élőképszerű legendajelenetek magyar táblaképen először adnak alkalmat a kor békés életének, munkás hétköznapjainak bemutatására. * A szárnyas oltár külső legendajelenetei szoros tartalmi összefüggésben állnak a Krisztus keresztáldozatát bemutató Kálvária-jelenettel és a belső szárnyképekkel. Az önfeláldozó Szent Egyed, jobb oldalán a nyílvessző ütötte vérző sebbel, Krisztus önkéntes kereszt- áldozatára, a Benedek-legenda húsvéti ételcsodája és a Miklós-legenda gabonaszaporítás- csodája pedig a kenyér átváltozására, a miseáldozat csodájára utal. Szent Miklós kenyér- gabona csodája egyben a feltámadásnak, a meg-megújuló életnek a szimbóluma is. Mindegyik jeleneten étellel, táplálkozással kapcsolatos csodára történik utalás. A Szent Egyed- jeleneten ezt a szerepet a szép szarvasünő tölti be, mely az Arany Legenda szerint isteni sugallatra a nap bizonyos óráiban felkereste a szent életű remetét, és tejével annak egyetlen táplálékáról gondoskodott. Így lett a vigyázatlan vadászok nyilától megsebesített Szent Egyed az íjászok, egyszersmind - a legendás szarvasünő révén - a szoptató anyák védőszentje. A középkori festők gyakran ábrázolják a szarvascsoda jelenetét, mégpedig úgy, hogy a kilőtt nyíl Egyed szarvast oltalmazó karjába vagy lábába fúródik. Kolozsvári Tamásnál a nyíl Szent Egyed jobb mellén üt sebet, ugyanúgy, mint a Kálvária-képen Longinus lándzsája Krisztus testén. Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, mit ábrázolhatott a Miklós-legenda párdarabja, a Keresztvitel elkallódott hátoldala, Tamás mester ismeretlen, kilencedik képe? Ahogy az Olajfák hegyének hátoldala, a sziklás, elhagyatott tájban játszódó Benedek-legenda a vezeklés, a böjtölés, az egyedüllét ábrázolásával Krisztus passiójának előjátékát, az Olajfák hegyén imádkozó Megváltót idézi, a Keresztvitel hátoldala - kézenfekvő a feltételezés - a gyermek Krisztust a vízen átvivő óriás Szent Kristófot ábrázolhatta. Szent Kristóf a vízenjárók, a tehervivők, a gabonarakodók, zarándokok védőszentje, a középkor egyik legnépszerűbb, gyakran ábrázolt szentje. Legendájának elbeszélése szerint az óriás Kristóf 22
