Mucsi András: Kolozsvári Tamás (1969)

a császár raktáraiba.’ Adtak neki búzát, és amikor kirakták a terheiket, pontosan ugyanazt a mennyiséget találták, amelyet ők Alexandriában kaptak. És akkor elbeszélték a csodát a császár minisztereinek, és dicsérték Istent és az ő szolgáját. És Isten embere szétosztotta a gabonát mindenkinek szükséglete szerint, olyan jól, hogy két évre való lett, nemcsak táplálkozásra, hanem vetésre is.”

Kolozsvári Tamás oltárán a legendának ez a jelenete folyóparton, kulisszaszerűen felépített vízparti város kapuja előtt játszódik le. A középkori város hangulatos házai, tornyai, fogazott védőfalai játékosan tagolják a hátteret és alig engedik láttatni a táblakép eredeti arany hátterét (48. kép). Festőnk a szentek alakjait, csodatételeit azért tudja elhitetően ábrázolni, mert a kor új szemléletének és igényeinek megfelelően az elvont, bizáncias arany háttér helyett a valóságból ismert, reális, korabeli környezetben jeleníti meg a hivő nézők számára példamutató földi életüket. Lehet, hogy a Miklós-legenda hátterében ábrázolt épületekkel éppen a győri donátor kanonok, Petüsfia Miklós Rába-parti városára akart utalni.

Ugyanezt a célt, az ábrázolt jelenetek hihetőségét szolgálja a festő szándékos anakronizmusa, nem a szentek életének, hanem az oltár elkészítésének idejével egykorú használati tárgyak szerepeltetése. A garamszentbenedeki oltár képeinek gazdag ikonográfiái kelléktára a magyar középkori régészet és művelődéstörténet mintakönyve, mely számos tárgyi emlék reálisan megfestett, rekonstruálhatóan hiteles ábrázolását őrizte meg. így lett az egykorú Biblia Pauperumból, a szegények középkori bibliájából, a passió- és a legendajelenetek ábrázolásaiból a mai néző számára a magyar történelem egyik középkori képeskönyve. Zsigmond korának lovagi fegyverei, lándzsák, dárdák, szekercék, kardok, zászlók, címerek, pajzsok, páncélsisakok, sisakrostélyok, bőrsisakok, páncélkesztyűk, mellvértek, kar- és lábvértek, sodronyingek, fejedelmi díszkard, fémdíszes öv, lószerszámok és díszek, szíjvégek, zablák, kengyelek, dísznyergek, aranyhímzésű fövegek, süvegek, kalapok, kendők, hermelingallér, kanonoki talár, jobbágyruhák, bőrbocskorok, szivacs, márványsír, viaszpecsét, szöghúzó kalapács látható a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás jelenetén: gótikus aranykehely, ételhordó kerámiaedény, étel (korábban, a képek régi restaurálása előtt: övre akasztott kulacs), csákány, papi reverenda, csuklyás szerzetesi csuhák, könyvek, tegez és nyíl, püspöki dísztalár, püspöksüveg, pásztorbot, polgári ruhák, övre akasztott bőrerszény, nemezföveg, vállra gombolható köpeny, gabonaszállító folyami hajó, zsákok, hajópalló és gabonamérő faedény, a véka ábrázolása egészíti ki a további szárnyképek, legendajelenetek terjedelmes ikonográfiái leltárát.

A Kálvária és a passióképek kötöttebb kompozíciói a hadviselő feudalizmus fegyver20