Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum régi képtárának katalógusa (1975)
Olasz képek, xm-xvm. század 37 A SANTA VERDIANA-MESTER (anonim firenzei festő, XIV. század második fele) MŰHELYTÁRSA UMBRIAI (?) FESTŐ, XIV. század második fele MARCHE-VIDÉKI FESTŐ, XIV. század második fele MARIOTTO DI NARDO (firenzei festő, 1380-1424 között működött) 174 Mária gyermekével mandorlában (55.164) [34] Előtte négy térdelő férfi szenttel, mögöttük balról Alexandriai Szent Katalinnal, jobbról Szent Dorottyával. - Fa, tempera, 74 X 42 cm. Csúcsíves záródással. - Agnolo Gaddi művészetéhez is közel álló képünk a XIV. század utolsó évtizedében készülhetett. - Simor prímás 1878-as római vásárlásából, a Bertinelli- gyűjteményből került a múzeumba (39. szám, mint „Giotto Vespigniani”). 175 A királyok imádása (55.147) Fa, tempera, eredeti keretével 33,5 X 45 cm, a festett képmező 28x40,5 cm. Az eredetileg középen kettéosztott tábla erősen kopott, festése hiányos. - A kölni J. A. Ramboux, majd Ipolyi Arnold gyűjteményéből. 176 Krisztus a kereszten, mellette Mária és Szent János evangélista (55.149) Fa, tempera, eredeti keretével 47 X 24,6 cm, a képmező 39 X19 cm. Csúcsos záródással, amelynek felső része újabb kiegészítés. - Ismeretlen helyről származik. 177 Jelenetek a thébai remeték életéből (55.168) Fa, tempera, 79 X 82 cm. - Egy frízszerű kompozíció bal oldali részlete, melynek későbbi, teljesebb változata a firenzei U fűzi-képtárban van (447. szám). Valószínűleg kolostor berendezéséhez tartozó bútordarab vagy falburkolat része lehetett. A kompozíció további két változata a londoni Earl Crawford gyűjteményében, egy pedig a budapesti Szépművészeti Múzeumban (7. szám) van. Az Uffizi példányát újabban Gherardo Stamina művének tartják P. Toesca hagyományos Lorenzo Monaco-attribúciójával szemben. E képek tárgya és kompozíciója a pisai Camposanto egyik freskójára megy vissza, mely Francesco Traini munkája a XIV. század harmadik negyedéből. Az esztergomi kép feltehetően az Uffizi táblájánál korábban, nyilvánvalóan azzal közös mintakép alapján, 1385 körül készült. - 1878-as vétel a római
