Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Kovács Ágnes: Ipolyi Arnold népköltési gyűjteménye
Kálmány kéziratait és könyveit illetéktelen kezek által feldúlt, sérült állapotban, sártól, emberi és állati ürüléktől szennyezetten szedték össze Móráék. Talán a kézirat alaposabb megtisztogatása és konzerválása megmenthetett volna még néhány lapot, s némileg csökkentené azt a borzongást, mellyel a kutató ehhez az óriási anyaghoz mostani, viszonylag rendezett állapotában a Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattárában hozzányúl, és benne eligazodni próbál, s amelytől nehány darabot vagy megjegyzést Ipolyi gyűjteményével kapcsolatban még remélni lehet. Hasonló a helyzet Sebestyén Gyula hagyatékával is, melyet az önkéntes száműzetésbe vonult jeles kutató és szervező egy használaton kívül helyezett fürdőkádban őrzött balatonszepezdi otthonában, s innen került — el lehet gondolni, hogy milyen rendezettségben — ugyancsak a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményébe. Ettől, a Kálmány-hagyatéktól és a dokumentációs gyűjteménytől várjuk az Ipolyi-gyűjtemény 1914. évi kiadásával kapcsolatos levelezés anyagát s a levelekhez esetleg hozzácsatolt egy-egy darabot vagy szövegrészt. A Magyar Tudományos Akadémia kéziratgyűjteményében őrzik Ipolyi Toldy Ferenchez írott leveleit. Az első, Kálmány szerkesztette Ipolyi-kötet kézirata, mely feltehetően ebben a gyűjteményben rejtőzik, fájdalom, mindmáig nem került elő. A Széchényi Könyvtár Ipolyival kapcsolatos kézirati anyaga igen szegényes. A leggazdagabb kézirati anyagot az esztergomi Prímási Levéltár őrzi, melyről Prokopp Gyula jóvoltából már sok mindent megtudtunk (Prokopp 1973a, 1973b, 1979), mégis Ipolyi foklórgyűjteményének esetleges modern kiadása esetén úgyszólván minden idevonható darab újra kézbe veendő. (Itt különösen Csapiár Benedek kötegnyi levele érdemelt különös figyelmet.) Végső soron, mint az elmondottakból kiderült, a tudományos kiadás az egyetlen lehetőség arra, hogy a gyűjtemény értékei a kutatók számára nyilvánvalóvá váljanak, és hogy anyaga bekerüljön a magyar folklórkutatás vérkeringésébe. Csak ily módon képzelhető el, hogy a folklórgyűjteményre vonatkozó adatok együvé kerüljenek, rejtőzzenek azok akár a különböző, Ipolyi által írott, akár a róla szóló művek valamelyikében, akár a különböző kéziratgyűjteményekben őrzött, egymással csak nem kis nehézségek árán összevethető Ipolyi-kéziratokban. Az eredmény, előre tudjuk, hiányos lesz mind magát a kéziratot, mind a vele kapcsolatos tudományos apparátust illetően, még ha egy külön erre a célra alakult munkaközösség is végzi a sajtó alá rendezést, de a hibák és hiányosságok eltörpülnek a már ma kézbe vehető kéziratgyűjtemény és a vele kapcsolatban számba vehető tudásunk értékei mellett. Jelentősen megnövelné a nemrégiben megjelent, sokak által kézbe vehető, szöveghű Magyar mythologia használhatóságát is, és kiegészítené a sajtó alá rendezők kézikönyv értékű, mert jól áttekinthető és gazdag, egész kis önálló kötetté bővült mellékletét, mely Hoppál Mihály Ipolyi életéről és a Magyar mythologiáról írott tanulmánya mellett tartalmazza a Magyar mythologiában idézett művek 63
