Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
Hoppál Mihály: A Magyar mythologia helye és értékelése
készült még csak hasonló sem, mely vetekedhetne vele az összehasonlító adatok széles körét és a hazai adatok történeti mélységét illetően. Természetesen egyes résztanulmányok szép számmal születtek, s ezeknek eredményei talán módosítják az általa rajzolt képet, esetleg mélyebbre is jutottak már nála egyes részterületeken, de az áttörés érdeme mégis az övé. Időben felismerte a feladatot és kortársaihoz hasonlóan, az európai nemzeti mitológiák megszületésének időszakában, ő is elkészítette a maga művét, amely korának színvonalán állott. Átérezte, amit a német filozófus írt: „A mitológia az az alap, amelyen minden művészet és költészet nyugszik. Mindenféle modern költészet legnagyobb kára, legkomolyabb fogyatékossága éppen az, hogy nincs mitológiája.”57 Talán érdemes elgondolkozni azon, hogy ez a megállapítás nemcsak a költészetre, de egész népekre és mai korunkra is vonatkozhat. JEGYZETEK 1. Kosa László: Néprajz és magyar őstörténet. Tudománytörténeti töprengések. Forrás XVIII., 2., 71—77. (1986). 2. Hoppál Mihály: Legendák Ipolyiról és a Magyar mythologiáról. Valóság XXV., L, 57—67. 3. Lásd a Magyar mythologia új hasonmás kiadásához írt kísérő tanulmányunkban (Budapest: Európa 1986). 4. Az új kiadáshoz készített jegyzetekben rekonstruáltuk az Ipolyi által hivatkozott tudományos irodalmat, ez a bibliográfia vagyis a Kútfők listája ma is méltán kiérdemli a csodálatunkat. 5. Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest, 1854. XXXI. A továbbiakban: MM. 6. Thienemann Tivadar: Grimm Jakab és Ipolyi Arnold. Egyetemes Philológiai Közlöny 47, 125—127. 7. Schreiber, J. H.: Die Feen in Europa. Freiburg, 1842. 8. Bleyer Jakab: Flazánk és a német philológia a XIX. század elején. Bp. 1910., 97—98. 9. Erről jó áttekintést adott: Je. Meletyinszkij: A mítosz poétikája. Bp. 1985. című könyvében, a 21—27. oldalakon. 10. Vö. MM., XXVI- XXXIX. 11. Creuzer, Fr. A.: Symbolik und Mythologie der alten Völker. I—III. Leipzig—Darmstadt, 1836. 12. Vö. MM. V. — a szájhagyomány gyűjtésének fontosságára figyelmeztet az elsők egyikeként a magyar folklórkutatás történetében. 13. Karadzic, V. St.: Srpski Rjecnik. U Becu, 1818. 14. Dobrowsky, J.: Slovanka. Zur kenntniss des slawischen, literatur des Sprachkunde nach allen Mundarten, der Geschichte und Alterthümer, Prag, 1814. 15. Safarik, P. V.: Spolecnost vlastenskeho... Praha, 1827. Schafarik, P. V.: Slavische Altertümer. Leipzig, 1842. 16. Hanusch, I. J.: Die Wissenschaft den slavischen Mythus im weitesten den altpreussisch- lituanischen mit umfassenden Sinne. Lemberg, 1842. 17. Lencquist, Chr. E.: De superstitione veterum Fennorum theoretica et practica. Äbo, 1782. 18. MM., XXXI. 19. Kaukonen, V.: A Kalevala születése, Bp. 1983. 20. MM., XXXI. 21. Ganander, Chr.: Mythologia Fennica. Äbo, 1789. 22. Castren, M. A.: Vorlesungen über die finnische Mythologie. St. Petersburg, 1853. 50
