Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)

† Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye. A magyarországi hímzés történetének vázlata

73. Radvánszky Béla: Magyar családélet... II. 79.

74. Radvánszky Béla: i. m. II. 79., 80., 82. és Palotay Gertrúd: A kézimunka II. 180.

75. Balogh Jolán: A népművészet és a történeti stílusok, Néprajzi Értesítő XLIX (1967) 73— 175. Jelentős számú magyar népi hímzésmintát vetett össze a reneszánsz mintakönyvek motívumaival. A csillagos, szálszámolásos motívumok nagy részét a XVI. század első feléből való velencei mintakönyvekben találta meg. (Zoppino, Nicolo: Esemplario di lavori, Venezia, 1530, Tagliante, Giovanantoni: Esemplario nuovo che insegna alle Donnea cuscire, a raccamare et a disegnare a ciascuno, Vinegia, 1531.; Vavassore, Giovan-Andrea: Esemplario di lavori, Vinegia, 1532.)

76. Lengyel Györgyi—Molnár Béla: Kézikönyv, Bp. 1963.149. ábra. (A motívum Rábcakapiról való, Molnár József gyűjtése.)

77. A motívum XV. századi velencei selyembrokátról ismert változatára 1.: Bunt, Cyril G. E.: Venetian Fabrics, 1959. fig. 19. (London, Victoria and Albert Museum). A hasonló, szemközt álló madárpár-motívum eredete végső soron bizánci munkákra megy vissza, de a velencei szövet közvetlen előképe a perugiai szőttesek közül kerülhetett ki.

78. A Sárospatakon talált török csempékről: Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház, Folia Archaelogica XXII (1971) 183—317. A csempék és az olasz szövetek gránátalmás motívuma között fennálló kapcsolattal a szerző külön tanulmányban készül foglalkozni, amely a torontói Royal Ontario Museum kiadványaként fog megjelenni.

79. A magyarországi hímzőművészet összefoglaló feldolgozása mindeddig nem készült el. Hímzéseink török és általában keleti kapcsolatairól Palotay Gertrúd írt alapvető tanulmányt Oszmán-török elemek a magyar hímzésben (1940) címmel, amelyben kimutatta a török és perzsa motívumkincs hatását. Feldolgozta a keleti hímzésekre, hímzőkre és a kereskedelemre vonatkozó iratanyagot. Munkánk ebben a fejezetben az ő tanulmányára támaszkodik, de a korabeli források idevonatkozó adataiban igyekeztünk újat is adni. Meg kell jegyeznünk, hogy Palotay könyvének megírása idején csak nagyon kis számú, bizonyosan töröknek mondható hímzés volt közgyűjteményeinkben. 1945 után a sárospataki Református Múzeum nagy mennyiségű török kézimunkát gyűjtött össze Északkelet-Magyarország református egyházaiból. Amíg ennek az értékes anyagnak legalább katalógusa el nem készül, addig a török hatások mélyebb újraértékelésére nincs mód. Palotay munkájának bizonyos problémáiról már a svéd textil-történész, Agnes Geijer is értekezett (Oriental Textiles in Sweden, Copenhagen, 1951, 78.).

80. Palotay Gertrúd: i. m. 9—10.

81. Csánki Dezső: Első Mátyás udvara, Századok XVII (1883) 659.

82. Palotay Gertrúd: i. m. 10.

83. Jakab Elek: II. Apafi Mihályné... hagyatéka II. 1883. 789. 792.

84. Nicolescu, Corina: Istoria Costumului de Curte in Tarile Romane, Secolele XIV—XVIII: Bucuresti, 1970; Nicolescu, Corina: Le costume de cour dans les pays roumains (XIVe—XVIIP siécles), Bucarest, 1970. Musée d’Art de la Republique Socialiste de Roumanie, Section d’Art Roumain Ancien.

85. Jakab Elek: i. m. II. 1883. 796. (XXXI. láda).

86. Radvánszky Béla: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása, Bp. 1888. Bethlen Gábor fejedelem udvartartásáról 1615—1627.

87. Radvánszky Béla: i. m. 119.

88. Jakab Elek: i. m. II. 800.

89. Bethlen Kata Önéletírása, 1963. 207.

90. Gróf Bethlen Miklós történeti emlékrajzai, franciából fordította Toldy István, Pest, 1864. 267—268. Erről a török szokásról II. Rákóczi Ferenc emigrációjának idejéből, a XVIII. századból is kapunk hírt. Mikes Kelemen törökországi leveleiben tesz róla említést. A 4. számó levélben, amely Drinápolyban kelt 1717. november 7-én, ez áll: „minket a kalmakám jó szívvel látott, nagy

193