Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)

† Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye. A magyarországi hímzés történetének vázlata

soroltak fel (Catálogo de la Exposición de Lenceria Encajes espanoles del siglo XVI al XIX, Madrid, 1915. 3.); Edward angol király tulajdonában 1552-ben 13 mintakendő volt (London, British Museum kézirat Harl. 1419.419.524. Idézi King, Donald: Samplers, London, Victoria and Albert Museum 1960.3.). A különböző európai mintakendőkről: Haish, Marcus B.: Samplers and Tapestry Embroideries, London, 1913.; Trendeil, P. G.: Catalogue of Samplers, London, Victoria and Albert Museum, 1922.; Jones, Mary Eirwen: British Samplers, Oxford, 1948.; King, Donald: Samplers 1960.

26. A korai nyomtatott hímzésminta-gyűjteményekről: Lotz, Arthur: Bibliographie der Modelbücher, 1933. Az angol hímzésminta-könyvek bibliográfiája: Nevinson, John L.: Cathalo- gue of English Domestic Embroidery of the Sixteenth an Seventeenth Centuries, Victoria and Albert Museum Department of Textiles, London, 1938, újranyomva: 1950. 25—26.

27. Palotay Gertrúd: A kézimunka II. 217.

28. Takáts Sándor: A török hódoltság korából, Bp. 1928; Rajzok a török világból IV. befejező kötet 1928. 52; Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok, Bp. 1926. 456. és Palotay Gertrúd: Oszmán-török elemek a magyar hímzésben, Bibliotheca Humanitatis Historica sorozat VI. Bp. 1940. 24.

29. Hogy a motívumok megrajzolása szakembert igényelt, jól mutatja Mária skót királynő (1542—1587) példája, aki korának ünnepelt hímzőnője volt, s amikor 1568-ban Lochleven várában bebörtönözték, arra kérte a skót urakat, hogy bocsássanak a rendelkezésére egy hímzőmestert, aki mintákat tudna számára rajzolni, amelyeknek varrásával elfoglalhatná magát. (Digby, G. W.: Elizabethan Embroidery, New York, 1964. 15.)

30. Palotay Gertrúd: Régi erdélyi hímzésminta rajzok, Kolozsvár, 1941.

31. Varjú-Ember Mária: Hungarian Domestic Embroidery, Bp. 1963. 15.

32. Undi Mária: Hungarian Fancy Needlework and Weaving 1934. 75.

33. Jakab Elek: II. Apafi Mihályné Bethlen Kata hagyatéka, Századok XVII (1883) 82,18. tétel.

34. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI—XVII. században, Bp. 1879. II. 79.

35. Balogh Jolán: A népművészet és a történeti stílusok, Néprajzi Értesítő XLIX (1967) 73— 165.

36. Palotay Gertrúd: A kézimunka. II. 129.

37. Uo. II. 129.

38. Radvánszky Béla: Magyar családélet... II. 378.

39. Boler, J.:The needle’s excellency, 1634(10. kiadás), 1640(12. kiadás); Idézi: Nevinson, J. L.: Catalogue of English Domestic Embroidery, 1938. XXVI. (No. 8.)

40. Ezekről a népi hímzésekről általában: Fél Edit: Hungarian Peasant Embroidery, London, 1961. 16—18.; Palotay Gertrúd: A kézimunka. II. 189—194.; Az illusztrációkhoz Malonyay Dezső: A magyar nép művészete, I. Bp. 1907. 380—381; IV. Bp. 1912. 265—267, 269., 275— 277; V. Bp. 1922. 204., 206, 209—214.

4L Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei, 1879. 25.

42. Radvánszky Béla: Magyar családélet... II. 85. és 306.; Géresi Kálmán: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára, IV. Bp. 1877. 271—272.

43. Vosterman: A neawe treatys as concernynge the excellency of the nedle worcke spanisshe stitche and weavynge in the frame, Antwerpen, 1530 körül; Boler J.: The needle’s excellency, 1635. (10. kiadás) idézi: Nevinson, J. L.: Catalogue of English Domestic Embroidery, 1938. XXV—XXVI. 1, 8.

44. Radvánszky Béla: Magyar családélet... 1879. II. 215, 216, 269.

45. Kemény János: Önéletírása és válogatott levelei, válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta: V. Windisch Éva, Bp. 1959. 118.

46. A magyarság néprajza, sajtó alá rendezte Czakó Elemér. A magyarság tárgyi néprajza, írták Györffy György és Viski Károly. II. Bp. 1942. 275.

191