Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
† Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye. A magyarországi hímzés történetének vázlata
kára emlékeztetnek. Ez az öltésfajta lakásuk berendezési tárgyain, az abroszokon, párnahéjakon, térítőkön, kendőkön, rúdravalókon éppen úgy megtalálható, mint a női ingváll hímzésén. Európában ez a technika ismeretlen, ha csak azokat a XVII. századi spanyol ingeket nem hozzuk vele kapcsolatba, amelyekre a gomblyuköl- téses, vaskos selyemhímzés annyira jellemző.117 Szlavóniából118 és a görög szigetekről119 ismerünk olyan hímzett munkákat, amelyek összhatásukban közel állnak a kalotaszegi írásos hímzésekhez. Bokhara XVIII. századi selyemhímzésű takaróin ez az egyik legközismertebb öltésfajta.120 Nagyon valószínű, hogy ez a technika kelet felől, feltehetően török közvetítéssel jutott el Erdélybe, s valamikor szélesebb körben is ismert lehetett. A mezőségi és torockói, főként lapos öltéssel készített szabad rajzű hímzések121 Erdély korábbi úri hímzéseivel tartanak rokonságot. Növényi motívumaik, szerkezetük és finom vonalvezetésük nem egy esetben a történelmi hímzések közvetlen hatására utal. JEGYZETEK E dolgozat a MTA Művészettörténeti Kutató Csoport kiadásában 1983-ban megjelent. „Gervers-Molnár Veronika Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeumban” c. műben. Mostani közlése (katalógus nélkül) a kiadó, valamint Molnár Józsefné szíves engedélyével történik, melyért ezúton is köszönetét mondunk. (Szerk.) 1. Ipolyi Arnold pályafutásáról: Pór Antal: Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái, Pozsony—Budapest, (1886). Czobor Béla: Ipolyi Arnold emlékezete, Bp., 1889; Fraknói Vilmos megemlékezése, A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve XVII (1887) 6; Pulszky Ferenc: Emlékbeszéd Ipolyi Arnold felett, Fővárosi Lapok 1887.145—158; Vasárnapi Újság 1886. 49. sz. 793. Ipolyi levelezését a Magyar Tudományos Akadémia és az Esztergomi Prímási Levéltár irattára őrzi; Prokopp Gyula: Ipolyi Arnold, Vigilia 1973/10 671—678; R. Várkonyi Ágnes: Népesség és történettudomány (Ipolyi Arnoldra emlékezve) Magyar Nemzet 1973. okt. 28. 2. Kovács Ágnes: Ipolyi Arnold folklór-gyűjteménye a Néprajzi Múzeum kézirat-gyűjteményében, Néprajzi Értesítő XXXVIII (1956) 223—260. 3. Csallóközi útiképek, Vasárnapi Újság 1858.1—II. sz. (január 3—március 14.); Fehérhegyi útiképek, Vasárnapi Újság 1859. 36—48. sz. (szeptember 4—november 27) és 1860. 17—20. sz. (április 22—május 13.): É két tanulmányból kiderül, hogy bejárta a Felső-Csallóköz északi részét (Vezekény, Pruk, Majorház, Eberhard, Fél, Vök, Csütörtök, Szent-Erzsébet, Gomba, Csákány, Kis- és Nagy-Magyar, Vatta, Olgya, Bélvatta, Illyésháza, Szentpéter, Légh, Patony, Szentmihályfa, Hodos, Abony, Egyház-, Étre-, Gönczöl-, Sipos-Karcsa, Egyház-Gelle, Dunaszerdahely, Udvar- nok, Kürt, Vásárút, Nyárasd helységeket); az Alsó- vagy Komáromi Csallóköz (Nagymegyer, Csicsó, Füss, Kolos-Néma, Nagy- és Kiskeszi, Érsekiéi, Ekel, Felsőaranyos, Komárom, Keszegfalva, Bálványszakállos, Guta, Thúri-Szakállos, Ekecs, Olcsa) falvait, a Felső-Csallóköz déli részét (Alistál, Mad, Várkony, Nyék, Böős, Pata, Patony, Ballony, Medve, Kulcsod, Hérvára, Darnópüski, Ásvány, Bajcs, Rátót, Paka, Landorgóc, Nádasd, Bodak, Dercsika, Györgysoka, Várkony, Felsőbár, Bodóbár, Beketfalva, Süly, Lucse, Nagy- és Kisszarva, Vajka, Doborgaz, Szentantal, Burszentgyörgy, Bácsfa, Keszölcés, Tárnok, Somorja, Nagybaka, Téjfalu, Sámoth, Csölösztő, Guthor, Szemeth, Dénesdi, Misérd, Püspöki, Szunyogd, Verkenye), Pozsonytól Szakol- cáig megtett útja alkalmával a következő helységeket: Pozsony, Széplak, Máriafüred, Malonvölgy, 189
