Cséfalvay Pál - Ugrin Emese (szerk.): Ipolyi Arnold emlékkönyv (1986)
† Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye. A magyarországi hímzés történetének vázlata
A megmaradt emlékek közül a recehímzéseken mutatkozik legtisztábban az olasz és délnémet hatás. Maga a technika és a munkákon előforduló figurális, növényi vagy geometrikus díszítmények mind az európai reneszánsz szülöttei, amelyek az olasz, német, francia és spanyol földön, sőt az északi államokban is nagyon népszerűek voltak.52 A receminták nagy része a mintakönyvek útján terjedt el nálunk is. A szepeshelyi székesegyház egyik XVI. század végi vagy talán már XVII. századi recebetétje sétáló és táncoló párokat ábrázol,53 s ennek egyik gazdagabb változata megtalálható Siebmacher 1597-ben megjelent Schön neues Mödelbuchjában.54 Ugyanezt a jelenetet egy 1729-ből származó angol mintakendőről is ismerjük.55 Mindez azt bizonyítja, hogy a XVI. századi motívumok milyen sokáig népszerűek maradtak Európa-szerte. A magyar hímzés női alakjának öltözetében s megformálásában közeli rokonságot mutat azokkal a Szent Borbálát ábrázoló XIX. századi szálánvarrott népi hímzésekkel, amelyeket Erdélyből ismerünk.56 Valószínű, hogy a Károlyi Kata hozományában említett, „leanios hímmel varrott” recéjű lepedő is hasonló figurákkal volt díszítve,57 mint ahogy ilyen jellegű női alak a morva recehímzéseken is kedvelt volt.58 Az is bizonyos, hogy az Ábrahám áldozatát ábrázoló recemunkák nyugati előképekre vezethetők vissza. 1604-ben Ábrahám áldozata egy svájci függönyről ismert,59 1612-ben Thurzó György kincstárában az „Abrahám históriáját” ábrázoló falikárpitról történik említés,60 a XVII. században még angol61 és izlandi hímzéseken is találkozunk vele.62 A jelenet recemunkán Magyarországon először 1595-ben szerepel Károlyi Kata kelengyéjében: „Egy vékony Giolch Lepedeö az Abraham historiaiaual varroth Reche két feleöl Aranijal teölteöth mesterke, az melleth Arany keötes”, s még egy másik „Az Abrahám Historiaiaual keörnywl más fele az keözepiben három Rendel varroth Reche égj aztalra való abroz vékony Giolch.”63 Károlyi Kata itt leírt darabjai hasonlók lehettek ahhoz a négy XVII. századi recebetéthez, amelyeknek egyikét a sárospataki Református Múzeum őrzi, más példányai pedig a bártfai és nagysárosi templomból és Zólyom megyéből ismeretesek.64 Ezek a hímzések csaknem egyformák: a térdeplő Izsák alakja mögött Ábrahám emeli kardját s a magasban feltűnik a szárnyas angyal, a máglyán látható az áldozati kos. A hímzések reneszánsz növényi ornamensei is meglepően egyeznek egy XVII. századi morvaországi récével.65 Ezek azt bizonyítják, hogy a motívum a mintakönyvek segítségével terjedhetett el. Magyarországi kedveltségét mutatja, hogy Erdélyben, de különösen a székelyeknél több erősen elnépiesedett változata élt tovább a XIX. századi szálszámo- lásos hímzéseken. Az egyik Csík megyei darabon például Izsák és Ábrahám szájába pipa került, csizma a lábukra s azon sarkantyú van. A háttér üres részét pedig apró madarak és állatok népesítik be.66 Az Iparművészeti Múzeum 1618-ból való recehímzése a Golgotát s a tudás fája alatt álló Ádámot és Évát ábrázolja.67 Magyarosi Anna sárkányt legyőző 175
