Emlékkönyv a Városi Zeneiskola 30 éves évfordulójára 1962-92 (1992)

- 3 zenetanodát, amely 1928 szeptemberében nyílt meg egy Német (ma Petőfi) utcai ház két szobájában. Ám,ha azt vesszük számításba, hogy ezt az "államilag engedélyezett és városilag segélyezett" magániskolázást válságos helyzetéből 1937-ben újjá kellett szervezni: intézményünk már csak 55 éves... És máris nem több mint éppen 40, ha 1952-ben nézzük, amikor először kapott - viszonylag - véglegesebb, bár alig tágasabb elhelyezést a Művelődési Otthonban .

Tíz esztendő múltán, a két nem- zedéknyi idő egy emberöltőre csökken: 1962-t írunk, a legjelentősebb növekedés évét. A mindezidáig lényege szerint magánoktatás állami rangot, szervezeti és költségvetési kereteket kap. Ennek az alapvető státusz-változásnak van idén a 30 éves jubileuma, amely alkalomból tehát az "ereje teljében" lévő intézményt köszönthetjük, az igazi "felnőttet"

Még életerősebb - 27 éves

ifjúként találkozhatunk vele 1965-ben: ekkor jut saját otthonhoz, a Sziget hajósegyleti székházában (amely akkor épp a KISZ Városi Bizottságáé volt). Végre "főbérlet", de az időközben megnövekedett "család" számára ez is szűkösnek bizonyul. A tanszakok egyré- sze továbbra is kénytelen több helyen, "albérletben" élni. A város vezetése jó ideje keresi a megoldást, (e fontol-