Bazilika 1856-2006 (2006)

I. A szép templom

Az esztergomi Várhegyen, ahol már az I. században a rómaiak kőből emeltek erődítményt, a kereszténység már évszázadok óta jelen lehetett, de erről csak kevés adat és régészeti bizonyíték maradt fenn. A megkeresztelkedett Géza fejedelem (972-997) itt alakította ki a magyarok uralkodói székhelyét a X. század 70-es éveiben és Szent István diakónust, a Bibliából ismert ifjú mártírt választotta maga és családja védőszentjének. Neki szentelték azt a kisméretű, egyhajós, korai templomot, melyben fiát is erre a névre keresztelték. Helyét ma szabadtéri oltár jelzi a Bazilika északi tornya tövében. István herceg esküvőjére a bajor származású Gizellával, majd a koronázási szertartásra 1000 karácsonyán ugyanebben az épületben került sor. Az érsekség alapítását ugyancsak az ezredforduló tájára tehetjük. A rangban első magyarországi érsek egyben a prímás! cím viselője. Fennhatósága alá tartozott a középkorban a győri, veszprémi, pécsi, váci és egri püspökség. Az egyházszervezésben, a dinasztikus kapcsolatok formálásában az 1083-ban szentté avatott István király segítségére volt Szent Adalbert, prágai püspök, aki 955 körül született, majd pogány poroszok gyilkolták meg 996-ban. A vértanúhalált halt főpap tiszteletére az új székesegyházat az ő oltalmába ajánlotta Szent István. A régebbi történetírók úgy tartották, hogy Adalbert Istvánt felnőttként keresztelte meg, de az újabb kutatók szerint valószínűbb,

hogy a bérmálás szentségét szolgáltatta ki számára. Szent István Mária- tisztelete olyan erős hagyományt teremtett, hogy a templom titulusa már az Árpád-korban kiegészült a mennybe felvett Boldogasszonnyal.

Az első székesegyház 1010-ben már állt. Szentélye Kelet felé nézett, a mai állapottal ellentétben a Duna felőli oldalra nyílt a főkapuja. A XII. században III. Béla

6