Bazilika 1856-2006 (2006)

IV. Caput, mater et magistra ecclesiarum hungariae

IV.32.

I

_________A IPdDMTinKUSZ IEtKYIM: M2Q)MIP(GmT

©

S^lMÓFFlMFiFFiK FAMARÁSA A EDEaLYSZftNEN

1869

A Hild József által átdolgozott, egységesebbé tett, összefogottabb székesegyház-tervben az épülethez szervesen kapcsolódó, ugyanakkor határozottabb karakterű, - a külvilág felé is - nyitottabb előcsarnok szerepel, amelynek monumentalitása csak hozzá közelebb kerülve tapasztalható meg. (Az oszlopok törzse 2,285 méter átmérőjű, hosszuk 22 méter.) Hild halála után ennek befejezése az őt követő építészre, Lippert Józsefre jutott - már Simor János prímás idején. Az oszlopfők (valamint a portikusz prímás-címereinek) faragását Johann Hutterer bécsi szobrász és az irányítása alatt dolgozó kőfaragók végezték, archív fotó,

Esztergom, Keresztény Múzeum

IV.33.

A NÉCT FIPftWFTO IPMÍMLÁ^ CTMEMF A 1ASIMKA EL©C§AffiN©KÁBAN Johann Hutterer (1835-1907)

Mivel a jelentősebb épületek homlokzatain fel szokták tüntetni az építtető világi vagy egyházi személy címerét, az esztergomi bazilika előcsarnokában is emléket állítottak az építkezést lefolytató négy prímásnak. A munkálatokat megindító, elkezdő Rudnay Sándor, az ezeket folytató Kopácsy József, az épületet felszentelő Seitovszky János és az építkezést befejező Simor János prímás tevékenysége a címerek alatt egy-egy szóval lett jelölve: coepit, continuavit, consecravit és consummavit. A címerekkel egyidőben (1874—78) Hutterer bécsi szobrásszal még két, a középkori székesegyház építése szempontjából jelentős személyiség: Hunyadi János kormányzó és Szécsi Dénes érsek szobrát is elkészíttette Simor prímás az előcsarnok számára. Ezzel ugyancsak a Római Szent Péter székesegyház mintáját követte. A bazilika kapuját további két, később készült, kisebb szobor keretezi (Nagy Lajos király és Telegdi Csanád érsek szobra), amelyek Kiss György alkotásai, archív fotó, 36,5 x 28 cm Esztergom, Keresztény Múzeum

60