Bazilika 1856-2006 (2006)
III. „Új Magyar Sion”
III.l. AMCKÉPE Andreas Schrott, (sz. 1791) 1829 Érseki kinevezését követő évben az érsekség és a káptalan székhelyét hivatalosan visszahelyezte Esztergomba. Az első építési terveket Ludwig van Remy udvari építési iroda igazgatójávalirodaigazgatóval készíttette el. A megbízást végül Kühnel Pál nyerte el és Packh János folytatta. A félalakos hivatalos portré festmény hátterében a javában folyó építkezés, mint a prímás megörökítendő, legfontosabb munkája jelenik meg. olaj, vászon, 143 x 94 cm Esztergom, Keresztény Múzeum, 56.733 MlJlDNAY SÄAilüOTR IPMÍMÁ^ LIQIJÚ—JlQSíU) AZ IE^ZTIEMCKOIMEI IÉS A IPMmÁSI MJEZ31BIEMOIA FcDiUDSzimni alaipmajiza Kühnel Pál (1765-1824), 1821 Rudnay Sándor érsek Kühnel Pál építészt bízta meg a Bazilika tervezésével és építésének felügyeletével. Az eredeti koncepció szerint a templom és palotaépületet szorosan összekapcsolódott egy szabályos négyszögletes befoglaló tömböt alkotva. A közép tengelyt uraló templom hosszanti elrendezése ellenére az térszerkezet főhangsúlya a kiszélesedő középvonalba eső hatalmas kupolatérre helyeződött. A szentély és a főhajó hossza megegyezett egymással. A keresztszárainál szélesebb keresztalaprajz a keskeny átjárókkal kapcsolódó déli és északi kápolnákkal együtt alakult ki. Ezek egyike lett volna a Bakócz-kápolna. A becses történelmi emlék tehát a kereszthajóból nyflt volna, de határozottan különállt volna az új, klasszicista épülettől. Ettől az elképzeléstől hamar eltértek, s Packh János más a főhajó oldalkápolnáit alakította ki úgy, hogy az egyikbe elhelyezhesse a szétbontott és újra összerakott reneszánsz Bakócz-kápolnát. papír, tus, 71 x 127 cm Esztergom, Prímási Levéltár, 97 K 24 AZ lE^ZTIEMfKOMI iKiKaiEtAYitüÁ^ Ég A IPlRÍMIÁSil JRjESO 1DIEPACIIA lEbLSCÍ) JEMDEMETTI ATLcAiPHA'JZ A Kühnel Pál (1765-1824), 1821 papír, tus, 71 x 127 cm Esztergom, Prímási Levéltár, 98 K 25 III.3. 29
