Bazilika 1856-2006 (2006)

III. „Új Magyar Sion”

meg, melynek hatása később a felső templom kupolaterében érte el tetőpontját. 1828-ban készült el a Bakócz kápolnával párhuzamosan Szent István első vértanúnak az északi oldalon álló mellékkápolnája. A Packh féle elegáns, tiszta, klasszicista belső tér szépségét fokozza Ferenczy István ragyogó, fehér márvány oltára.

A megbízó érsek 1831-ben bekövetkezett haláláig az építkezés jól haladt. Elkészültek a bazilika főfalai, a hajó dongaboltozata és részben a szentély boltozata, valamint a kupolát tartó ívek. A kanonoki lakásokból tizenkettőt lehetett használatba venne az északi és a déli oldalon. A keleti lezárásként tervezett, íves homlokzatvezetésű kanonokházak később sem épültek meg. Építőanyagot a vezető építész kezdeményezésére újra megnyitott szamárhegyi bányából származó kő szolgáltatta és merész technika újítást jelentett az üreges tégla első hazai gyártása és alkalmazása, mely szintén Packh leleményességének köszönhető.

A királyi kamara azonban leállíttatta a grandiózus építkezést és egyrészt Packh Jánostól kértek be igen részletes és nagy mennyiségű tervet a befejezés lehetőségének igazolására, másrészt pedig a Bécsben élő, de itáliai származású Pietro Nobilet (1774-1854) bízták meg egy egyszerűsített tervváltozat benyújtására. Éveken át nem nevezett ki az uralkodó új esztergomi prímást, de a folytatásért elszántan küzdő Packh Jánosnak végül engedélyezték a szentély boltozásának befejezését és az elkészült falazat védelmére ideiglenes tetőzetet ácsoltathatott.

Kopácsy József veszprémi püspök 1839-ban kapta meg az érseki kinevezést és azt a feltételét is teljesítette a király, hogy három évig még ő kapta meg a veszprémi püspökség javadalmait, hogy abból biztonságos anyagi feltételek közt folytathassa a felfüggesztett esztergomi építkezést. Packh János azonnal munkához látott, de néhány hónap múlva tragikus gyilkosság áldozata lett, s az építkezés menete újra megtorpant.

27