Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

A szigeti apáczák

84

1854. évben az egyik torony villám által meggyujtatva, leégett; de Scitovszky János bibornokprimás bőkezűsége által előbbi alakjában helyreállíttatott.

A szigeti apáczák.

(Clauatrum Monialium B Mariae V- de Insala Strlgonlensl)

Az esztergomi sziget hazánk ősliajdanában említtetik már azon szomorú viszály alkalmával, mely a nyughatatlan Salamon királynak trónjába került. Ez alkalommal ugyanis, mielőtt a viszály tettleg kitört, Salamon a püspökök közbenjárására összejött Géjzával e szigeten, hol kölcsönös szemrehányások közt ideig óráig tartó békét kötöttek. Thuróczi ez eseményt így írja le : „Post haec collectis exercitibus, nuntiis frequenter missis, tandem rex et Dux venerunt Strigonium, ibique ex condicto utrique eorum tantum cum octo hominibus, inter Episcopos et principes, navigaverunt in insulam, civitati proximam,ad colloquendum; ubi, dim diu semetipsos incusant et excusant, tandem roborato foedere pads, Geysa rediit in ducatum; Rex autem venit in Albam.“ J) Ez 1073. évben történt.

Talán állíthatnók, hogy ez összejövetel az apáczazárda templomában történt; mert nem hihető, hogy Salamon szabad ég alatt tartott volna fejedelmi rokonával összejövetelt, más épületnek pedig e szigeten ez időből semmi nyoma.

Annyi bizonyos, hogy 63 év múlva 1136. évben e zárda nem csak létezett már, hanem nevezetes eseménynek volt színhelye.

Ekkor ugyanis vak Béla király itt országgyűlést tartott, melyben fiára, II. László, később magyar királyra ruházta a boszniai herczegséget; Márton grófnak pedig megengedte, hogy jószágaiból a zalamegyei Csatári apátságot alapíthassa.

Ez eseményt a jelenvoltak neveivel együtt igy jegyzé fel egy régi kézirat az admonti könyvtárban:

,,Notum sit omnibus sanctae Dei ecclesiae cultoribus, tam

*) Chron. Hung. II, 52, fej. — 2) Katona Hist, Crit. II. 255. 1.