Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)
Templomosok
18 E két szó sokféle magyarázatra adott alkalmat. Kolino- vich1) szerint e szavak alatt a sz. István által Rómában alapított templomot kell érteni. Katona2) és Pray3) a római és jeruzsálemi templom közt ingadoznak. Újabb történetíróink szinte különfélekép értelmezik e szavakat; így Virág Benedek4) „a templom mellettJászay Pál „a templomnál,“ 5) Engel6) pedig csudálatosán: „bey den deutschen Rittern“ (!), szavakkal fordítják. Többi jelesb Íróink már jobban meghatározzák; igy Fess- ler7) ezen penes Templum kifejezést „an die Tempelritterschaft in Ungarn und SlawonienHorváth Mihály8) templomvitézek', újabb kiadásában pedig9) „a keresztáraknálSzalay végre „a templom mellett11 zárjelben hozzáadja: „a templomosoknál“ — szavakkal értelmezik. Tehát az utóbb idéztük irók a templomosokat értik itt. Egészen ellitőleg ezektől azt állítja Fejér György, hogy itt ,penes Templum Alba Regalense“ 10) és ,,Ecclesiam B. M. V. Albae Regiaeu ll) kell érteni. Fejér tehát már a helyet, Székesfehérvárt, is meghatározza, hol szerinte a prépostsági templomban, mert ez volt sz. Máriáról czimezve, őriztetett ez aranybulla. Azonban mily alapra fekteti Fejér ez állítását? Első helyen épen nem okadatolja; másodikon pedig csak annyit mond: „mihi nidlum est dubiumhogy t. i. itt a székesfehérvári templomot kelljen érteni; mert — úgymond — a zágrábi egyház jogai meg- erősithetésére 1271. évben a székesfehérvári káptalantól kérettek ki az okmányok. Valóban csudálatos következtetés! . . Egyébiránt Fejér itt is, mint sok egyéb helyen, csak maga fejét követte s véleménye tekintetbe nem vehető; mert kétségtelen, miszerint a penes Tem*) Chronicon Templariorum 102.1. — 2) Hist. Crit. V. 393. 1. — 3) Annales Regum Hung. I. 224. 1. 3. jegyzetben. — *) Magyar századok Pest 1862. II. 59. 1. — 5) A magyar nemzet napjai az arany bulláig. 549. 1. — ®) Geschichte des Ungr. Reichs I. 312. 1. — 7) Geschichte d. Ungern. II. 454. 1. — 8) Magyarok Tört. Pápa 1842.1. 133. 1. — ,J) Magyarország Történelme I. 359. 1. — 10) Authentia et vis probandi diplomatum. 5.1. — ll) Decretum Orig. Andreae II. 15.1.