Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Esztergomban

155

lyekkel azon időben a polgárrendű nők ékeskedtek. Mély vallásosság volt bonos akkor a családokban és szigorú erényesség díszítette az anyákat és leányaikat. A lakbázakban uralkodott egyszerűség és a templomokbani fény és dísz*) Róma legszebb korszakára emlékeztet, Cornéliára, a két Grachusnak nemesszivű anyjára, ki barátnéi által ékszerei felől kérdeztetve, két jól nevelt fiára mutatott és azt mondá : „Ezek az én legszebb ékszereim.“ Nem lesz tán itt helyén kívül megemlíteni azt, hogy I. Ferdinánd császár és királyunk fia, Ferdinánd főberczeg egy augsburgi polgárnak leányát, Welser Philippinát választó magának házastársul testi kellemei és gazdag kitűnő erényei miatt.

A reformátió első éveiben Németországban többnyire zárdáikból kizaklatott apáczáknak adattak át a nyilvános leánytanodák, mi szinte arra mutat, hogy a nőzárdák voltak a tan - és nevelőintézetek a serdülő nó'nemre nézve.

Olaszországban már 1537-ben Bresciai Angela által alapít- tattak a szent Orsolyáról nevezett apáczák, kik 1604-ben V. Pál pápa által hagyattak helyben arra nézve, hogy a gondjokra bi- zott növendékleánykákat valláserkölcsös nevelésben részesítsék, hasznos ismeretekre tanítsák és a közönséges házi női munkákra : u. m. varrás, kötés, liimzés fonás és ruhakészitésre oktassák. És e szerzetesnők oly áldásosán működtek a nekik kijelölt téren, hogy a 18-ik században 350 házat birtak Franczia-, Olasz- és Némethonban; magyar hazánkban pedig Pozsonyban, Nagyszombatban, Brassón, Kassán, Győrött, Sopronban, Nagyváradon és Yarasdon még most virágoznak iskoláik, Pécsett ellenben II. József alatt eltöröltettek.

Hasonló sikerrel működtek a nevelés és tanítás mezején az Angolhonban York városában Ward Mária által 1609-ben létrehozott úgynevezett angol kisasszonyok, kiket a halhatlan nagy Mária Therézia királynénk Pestre ültetett át, és kiknek újabb időben hazánknak érdemekben gazdag herczegprimása, nagykéri

*) Magyarországi szent Erzsébet történetéből tudjuk, hogy az igen gazdagon hímzett menyezet alatt vitetett a keresztvízre, és hogy a legünnepélyesebben ment véghez keresztelése. Szent Istvánnak remekül hímzett palástját, valamint pannonhalmi mását maga Gizela királynénk készité. Á pécsi s egyéb székesegyháznak már az Árpádok alatt valának hímzett drága képei és szőnyegei.