Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)
Az esztergomi szerzetesek története
9 békés biztonságban tenyészszenek az egyháznak a világtól elvált, s szigorúbb életmódot választott fiai — a szerzetesek. E körülménynek köszönheti Esztergom, hogy e tekintetben is felülhaladta hazánknak minden egyéb városait. Mert Esztergom három lovag s majd minden egyéb szerzetes rendet, mint megannyi ,,Castrorum acies ordinatas, pro salute Un- gariae excabantes,“ látott falai közt virágozni, melyeknek tagjai yoratione, lachrymis, ieiuniis et omnibus vitae Eeligiosae exercita- tionibus Dei favorem impetrabant, iram avertebant, murum se pro domo Dei opponebant.“ „így — folytatja helyesen Pázmány Péter — in pulchritu- dine pads, in requie opulenta, in protectione Dei coeli commora- batur Gens nostra.“ ') Ez esztergomi érsekségről sokszor sokat írtak már fényes tehetségek, ragyogó tollak. Mi róla ez alkalommal csak a fönebbi idézetekkel akartunk röviden sokat mondani. Toliunkat most más tárgy veszi igénybe. Magyarországnak ez időszerinti bibornokprimása, Esztergom érseke, a nagy elődök nagy utódja, ezer felé terjedő gondoskodása s határt nem ismerő áldozatkészsége mellett székvárosáról valódi atyai szeretettel gondoskodik. A régi várnak s templomnak romjai eltisztitvák sa régi fény és dicsőségnek egykori helyén, hol őseink buzgó szívvel imádták a magyarok Istenét s hol dúló csatákban annyi hű kebel szakadt meg a honért-, ott ragyog most uj Ízlésben, de a régivel vetekedő fényben, a nagyszerű basilika. Két főpap halt bele ez óriási munkában. Bíboros prímásunk ifjú lelkesedés és hallatlan bőkezűséggel felépité azt s szentelte fel kilencz év előtt magának a felséges fejedelemnek apostoli királyunknak jelenlétében oly ritka ünnepély közt, minőt Esztergom még Széchy Dénes bibornokprimás korában sem látott. S most újra ifjú lelkesedés és hallatlan bőkezűséggel siet végkép befejezni e nagy müvet. 1 1) Acta Decíeta Syiiodi Strig. Poson. 1629. Appendix. II. 130. 1.
