Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)
Az irgalmas nénék Magyarországban
144 Pinkafő után szabad kir. Kőszeg városa nyert kórháza számára Gréczből nénéket és 1850-ben országunk 'herczegprimása, Scitovszky János közbenjárására Pest városa, azon intézete részére, mely sokféle jótékony működése által kivívta az egész haza hálás elismerését és melyre gróf Károlyi István a nagy hazafi 50,000 forintot áldozott. A bibornokérsek által történt bevezetés alkalmával b. Augusz Antal, mint a budai cs. k. helytartósági osztály akkori alelnöke, e beszédet mondá: Fönséges cs. kir. Főlierczegasszony ! Főma- gasságu Bibornok-érsek! Nagytiszteletli irgalmas nénék! Pauli sz. Vincze, a szenvedő emberiségnek megtestesült vigasztalása, a részvétnek e világon szétszórt kalászait kévékbe kötötte, missio- papjait és irgalmas nénéit megalapítva, világszerte, bizonyos nemével a mindenüttlétjiek, a testi és lelki nyomornak határokat szabott; honfiai sőt az egész emberiség számára a kér. szeretetnek kiapadhatlan forrását nyitotta meg, mely által a testi és lelki szegények jelenleg megenyhíttetnek; a kegyelet érzelmei a keblekben föllángolnak, s mindnyájan a jótékonyság cselekedeteire buzdíttatnak. Tetteit mennyei áldás kiséri! Nincs Francziaor- szágnak egy ügyefogyottja, ki a megdicsőült sírjára könyüt ne hullatna. Nevének megemlítésére még most is számtalanok szemei könybe borulnak; számtalanok hálaimára fonják kezeiket; számtalanok ajkai forró köszönetét rebegnek; és számtalanok térdei hajolnak meg az irgalmas Isten előtt, ki irgalmát e hiv szolgájában mintegy megtestesíté. Ha látjuk, miként napjainkban Némethon mindent elkövet, hogy Pauli sz. Vincze leányainak házakat emeljen ; miként Eszak- Amerika legvirágzóbb városai örömükben felzajognak, mihelyt az áldásnak ezen leányai körükben megjelennek; ha meggondoljuk, hogy köztünk is valamint minden nagyobb városban a felhalmozott emberi nyomor enyhület és segély után eseng, s hogy ezen nyomornak, ezen szükség és erkölcsi romlottságnak legnagyobb része az ifjúság elhanyagolt kér. nevelésében találja fel forrását, a szegény szülők gyermekei kellő kér. oktatás nélkül a henyeség, koldulás és ínség veszélyeinek esvén martalékul; ha végtére megfontoljuk, hogy minden gondolkodó főben már hosszabb idő óta meggyőződéssé szilárdult annak szüksége, miként Budapesten is
