Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)
Az irgalmas nénék Magyarországban
135 fönsőbb nőnöveldét alapítván a Szatmárból nyert tiz irgalmas néne vezetése alatt, 1859- ben Ungvárott és Munkácson, hol eddigelé leánytanodák nem léteztek, négy-négy irgalmas néne települt le, és intézeteik rövid idő múlva virágzásnak indultak. 1860- ban Bártfa városának is adhatott négy-nénét a szatmári anyaház. Győr-Szigeten a minden jó- és szépért buzgó győri püspök, Simor János, alapított hét nénével leányiskolát, óvodát és kórházat 1862-ben és a kővetkező évben Fülesen Sopron mellett gróf Zichy Henrik emberszerető nejével szül. báró Mesko alapított szép zárdát. 1863- ban Marmaros-Sziget nyert nőnöveldét a sokszor nevezett anyaliázbóli nénék gondoskodása alatt. 1864- ben Székes-Fehérvárnak kegyeslelkű püspöke, Farkas Imre adta át székhelyén a szatmári nénéknek azon leánynövel- dét, mely Ferencz-József nevét viseli, és létét Farkas Ferencz székes-fehérvári nagyprépostnak köszöni, ki saját szép lakházát hagyta az intézetnek és 34,000 forintnyi tőkét; a föntisztelt püspök ur pedig eddigelé 6000 forintnál többet áldozott e nö- velde javára. A fönebbi évben Rozsnyónak lángbuzgalmá püspöke, Kollár- csik István is intézkedett, hogy két év múlva székvárosa is nyerjen Szatmárból nénéket a serdülő leányok nevelésére és oktatására. A folyó 1865. évben Magyar-Ovár bízta a szatmári nénékre az ott újonnan állított nyilvános kórházat és az odaköltözött jó nénék, nem lévén eléggé elfoglalva a betegek ápolásával, azonnal iskolát is nyitottak a hozzájok simuló leánynövendékek számára. Ugyan 1865-ben Kolosvárott egy nyugalmazott cs. k. katonatiszt adta át a szatmári nénéknek egyik szép tágas házát és nagykiterjedésű kertét és biztosított halála után számukra 12,000 forintot és még egy házat. Ezen intézet Isten segítségével a legközelebbi évben fog megnyittatni. Beregszász városában valamint Felsőbánya szabad bányavárosban is jelenleg folynak az előmunkálatok a nénék behozatalára, és a bukaresti kormány is kérdést intézett a szatmári anyaházhoz, váljon kaphat-e ő is nénéket és köztök legalább egyet, ki a román nyelvet beszéli.
