Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Magyarországban

133

Coudenhofen Károly buzgólkodása és koronás királynénk, Carolina császárné és Estei Miksa főherczeg bőkezűsége által már 1834. a gumpendorfi és nem sokára a Lipót külvárosban nyert tágas zárdát. A fővárosból csakhamar elterjedt aztán a szerzet a nagy birodalom minden részébe. Mindenekelőtt Innsbruck nyert egy nagyszerű anyaházat, melynek zárkövét 1838-ban maga V. Ferdinand és íönséges neje tették le, miután Tirolban már teljes virágzásban állott 1820. óta egy más anyaház, melyet Zamsban Schuller Miklós zamsi esperesplebános hozott létre és alapított meg. Jelenleg Zams a tanítással foglalkodó tiroli nénék anyaháza, az innsbrucki pedig azoké, kik magukat a betegek és szegények ápolására szentelik.

A szép Stájerhon sem akart az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlatában hátramaradni a vallásos Tirol mögött. Mindenekelőtt fővárosa Grácz fogadta keblébe 1841-ben a nénéket, kik a müncheni anyaházban nyerték kiképeztetésöket. „Die ganze Reise, így ir egy tudósító, der barmherzigen Schwestern von München nach Gratz glich einem Triumphzuge. An allen Orten hatte sich eine unzählige Menge Menschen versammelt, um jene heldenmüthigen Jungfrauen zu sehen und zu bewillkommen, welche ihr ganzes Leben dem Dienste der armen Kranken gewidmet hatten. Bis an die Poststation Röthelstein war ihnen im Namen des hocliw. Fürstbischofes Roman Zängerle der Domcapitu- lar Prasch mit mehreren ansehnlichen Personen entgegengekommen. Vor und in der Stadt versammelte sich eine zahlose Menge Menschen, um die Schwestern zu erwarten und zu bewillkommen. Auch die bischöfliche Residenz, in welcher die Schwestern zur Wohnung eingeladen waren, war vom Gedränge der Menge voll,

die auf die Ankunft der Schwestern harrte-------Und von Wien,

I

nnsbruck und Grätz haben sich die barmherzigen Schwestern, sich immer weiter durch die österreichische Monarchie verbreitend, in die Saat und Ernte des Heils vertheilt.“ Es Bécsből és Gréczből nyerte Magyarország is az ő irgalmas nénéit.

Szatmárnak püspöke, Hám János, ki istenes élete és tömérdek jótékony alapítványai által halhatlan nevet vívott ki magának, volt az, ki az irgalmas nénék szerzetét a magyar földbe átültette. Leonhard János Mihály t. i. cs. k. tábori püspök, Hám-