A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban

Esztergomban 1919 májusában az államépítészeti hivatal által megállapított bérek a közutak fenntartásához szükséges munkáknál a következők voltak:

Egy kézinapszám órabére Esztergomban

.................................... 3,00 K.

V

idéken .................................................................................................. 2,50 „

Igás-napszám bére az egész megyében óránként .................. 10,00 ,,

(

ebben már bennfoglaltatik a kocsi díjazása is)19

Az 1919-es Tanácsköztársaság alatti munkabérek március—július havi átlaga 1920 hasonló időszakában már 1/6-ára csökkent.

A nőknél még nagyobb arányú volt a bércsökkentés az ellenforradalmi rendszer idején, és 1919 májusához viszonyítva 1920 májusában a hetibérek 1/8-ára estek. Ehhez hasonlóan alakultak a munkabérek vidéken is.

Esztergom lakossága a Tanácsköztársaság idején kb. 16.500 fő volt. Foglalkozás szerinti megoszlás százalékban becslés alapján (10 évvel korábbi és 10 évvel későbbi adatok alapján) 1919 márciusában:

ipar.............................................................. 26% ebből a bányászatban 3%

f

öldművelés............................................... 30,5%

k

ereskedelem ......................................... 6,5%

közlekedés .......................................... 4 %

k

özszolgálat és szabadfogl.........................10,5%

n

yugdíjas és tőkepénzes ...................... 9 %

e

gyéb foglalkozás ................................... 13,5%

ö

sszesen 100. — %

A házicselédek és szolgák száma (nagyrészük a főpapság alkalmazásában) a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt mintegy 350—400 főt tett ki.

Az ipari és más foglalkozási ágak munkabéreinek rendezése és felemelése a központi rendeletek alapján Esztergomban is megtörtént. A munkabérek és fizetések rendezésénél a helyi szempontokat figyelembe vette a munkás és katonatanács. Az esztergomi munkás és katonatanács végrehajtóbizottsága az általa kinevezett, vagy beosztott nem köztisztviselő elvtársak részére napi 30 korona munkadíjat állapított meg. Ha a dolgozó máshonnan is kapott valamilyen címen fizetést, akkor a megállapított és a máshonnan kapott fizetés közötti különbözetet fizették ki. A nehezebb munkakört betöltő dolgozóknak fizetéskiegészítést adtak (a direktórium gépkocsivezetőjének, a tanácsház kapusának stb., akik gyakran teljesítettek rendkívüli éjjeli szolgálatot).

Az esztergomi munkás- és katonatanács VII. ügyosztálya a népgazdasági tanács 47. N. T. számú rendelete alapján közzétette, hogy a mező- gazdasági munkások napibére 1919. évi június 15-től szept. 1-ig terjedő időre:

a férfiak részére .................................... 35 K

a nők részére ........................................... 25K

19 Esztergom és Vidéke, 1919. máj. 18.

4 A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban

49