A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
ségi.16 A történelem folyamán először gyakorolta a dolgozó többség a hatalmat a világi és egyházi nagybirtokosok, a bányarészvényesek földjén. Először váltak egyenjogúakká a dolgozó nők a férfiakkal. A március 27-én megjelent rendelettel a Tanácsköztársaság kisajátította és társadalmi tulajdonba vette a 20-nál több munkást foglalkoztató gyárakat, a bankokat, a kereskedelmi vállalatokat, a bánya- és- közlekedési nagyüzemeket. A vállalatok élére termelési biztosokat neveztek ki, a termelés ellenőrzésére pedig létrehozták az üzemi tanácsokat. A rendeletet a megyében azonnal végrehajtották. Ezt bizonyít ja az alábbi jelentés is : ,,A basaharci István, téglagyár R.T. üzemi ellenőrző munkástanács tagjává Király János és Mihalkó Ferenc elvtársak, elnökévé pedig Bajdicz József elvtárs választattak meg. Fenti bejelentést Bonifert, Urai jegyző, Varga Bálint és Pintér András igazolják. E: 1919 III. 29. Zsiga János titkár”17 Kisajátították a 100 holdon felüli földbirtokokat, de nem történt meg a földek szétosztása a parasztok között, hanem azonnal termelő- szövetkezetek létesítéséhez kezdtek. így a parasztok földéhsége nem elégült ki, nem érezték, hogy a föld az ő tulajdonukba került. A földosztás hiánya kedvezőtlenül hatott a munkás-paraszt szövetségre. A volt hercegi, grófi és papi uradalmak cselédeinek sorsa a proletár- diktatúra idején mégis hatalmas mértékben megjavult. Nemcsak hivatalosan, de a valóságban is megszűntek szolgák lenni, és „emberek” lettek. Politikai jogokban és a hatalom gyakorlásában részesültek. Megalakították a földmunkás szakszervezeteket. A mezőgazdasági munkások természetbeni és pénzbeni járandóságát felemelték, társadalombiztosításban részesültek. Az esztergomi és az Esztergom megyei szegényparasztok, a volt uradaklmi cselédek és a kisbirtokos parasztok közül sokan vérük hullatásával bizonyították, hogy a Tanácsköztársaság hívei. A Tanácshatalom rövid néhány hónap alatt valósította meg mindazokat a szociális követeléseket, amelyekért a munkásság évtizedeken át küzdött. Az iparban és a hivatalokban bevezették a 8 órás munkaidőt, megvalósították a női és férfi munka egyenlő bérezését, biztosították a fizetéses szabadságot, társadalombiztosítást, a munkáltatókat kötelezték, hogy munkásaikat azonnal jelentsék be a munkásbiztosító pénztárnak. A munkabérek rendezését és felemelését nemcsak hivatalos rendeletekben közölték, hanem Esztergomban is szakszervezeti gyűléseken ismertették, és magyarázták meg a dolgozóknak. A munkabérek jelentős mértékben emelkedtek, és túlhaladták az első világháború előtti békeévek színvonalát. Különösen nagy mértékben javultak az addig legrosszabbul fizetett munkáskategóriák, vala16 Esztergomi Városi Könyvtár. Munkásmozgalmi Gyűjtemény. 1919. Szavazólap alapján. 17 Állami Levéltár, Esztergom a/3 — 400/1919. 47
