A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
teendőket végezni. És ha talán ez mind nem igaz, akkor kívánom magamnak, hogy ahogy a harcteret elérem, lőjjenek agyon. Kérésem nagyon csekély: t. i. Laiszky úr nem óhajtja visszaadni keresztlevelemet s iskolai bizonyítványomat, de mivel szerződésem szept. 1-én lejárt, így kötelessége azt nekem visszaszolgáltatni. Erre kérem nagyságos főjegyző urat szíveskedjék részemre ezeket megszerezni. S még egy igazolványt is, hogy én nála 4 évig tanultam, hogy ha talán szerencsésen visszatalálok jönni a harcnak mezejéről, folytathassam mesterségem. Kérésem ismételve maradok mély alázattal if. Kónya Kys Albert.” 1919. március 1-én az ipartestületi titkárnak írt: ,,. . . a háborút végigküzdöttem s jelenleg mint rokkant őrmester szereltem le, a háború alatt megnősültem s így két éve nős vagyok s egy 1 éves kis fiam van, nem tudok családomra dolgozni, nem tudok munkát kapni, mert semmi igazolványom nincs, hogy dolgozhassam ennyi szenvedés után, amit a háború alatt végigéltem, szeretnék dolgozni, de sajnos nem tudok. Nagyon kérem a nagyságos Titkár urat, mentsen meg enge- met az elzülléstől, tekintsen családomra s legyen közbenjáróm, hogy amiért 47 hónapot keservesen tanultam, megkapjam a szabaduló levelemet, hogy családomra dolgozhassak ...” A levélre piros ceruzával jegyezték fel: „A mester követeli a kárpótlást 276 K.” Az esztergomi ipartestület foglalkozott a kérelemmel, de közli, hogy „annak egyáltalán eleget nem tehet.” Elsősorban a 276 K kárpótlás megfizetését sürgeti. 1919 márciusa — az ipartestület vakon képviseli a kizsákmányoló nyomdatulajdonos érdekeit. Az aktacsomó két utolsó darabja már a proletárdiktatúrában keletkezett. 1919 áprilisában Szokob János és Ottlik Ferenc aláírásával a munkás- és katonatanács segéddé avatja Kónyái Kis Albertet. A város- parancsnok utasítja az ipartestületet, hogy a fiúnak adja ki a munkakönyvét tekintet nélkül a régi szerződés pénzbeli kikötéseire. (409/1919) Harc közben Az új társadalmi rend építése külső és belső ellenség elleni szakadatlan harc közben folyt, A belügyi népbiztosság rendszeresen tartotta a kapcsolatot a direktóriumokkal s a vörösőr kerületi parancsnokságokkal. A direktóriumokban megszakítás nélküli, éjjel-nappali szolgálatot tartanak. (859, 1336/1919) Megszigorítják a hídon való közlekedést, (1660/1919.) Amikor a csehek felől fenyeget az intervenció veszélye, őrizetbe veszik a környéken tartózkodó cseh honpolgárokat. Szigorú utasítást kap azonban a rendőrségi ügyosztály, hogy idegen honpolgárokról lévén szó, a legelőzékenyebben és legkíméletesebben bánjanak velük 27
