A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
vele együtt élő feleségének van-e ingatlana, háza, hány hold földje hány gyermeke van, fiú, lány neki jutandó föld árából hány koronát tud kifizetni, van-e és ha igen, mennyi sebesülési pótdíja, rokkant járuléka gazdasági élő vagy holt felszerelésre hány koronát tudna kifizetni van-e valami gazdasági felszerelése s állata; mi és mennyi melyik katonai parancsnokság és mikor állította ki az elbocsátó igazolványt A kicsindi földigénylők közül 30 földnélküli, illetve 1 kh-on aluli, a többi 1—6 holdas dolgozó paraszt. Tizenketten 4—6 családosak, 15 gyermektelen közülük, a többi 1—3 családú. Kettő kivételével 500—2000 K-t tudnának fizetni a föld árába. A nánaiakból 36 földnélküli vagy 1 kh-on aluli, tizenkettő 1—7 holdas, három 8—11 kh-as dolgozó paraszt. Tizenöten 4—8 családúak, tizenheten gyermektelenek, a többinek 1—3 gyermeke van. A föld árába heten tudnának 800—2000 K-t befizetni. A két falu jelentkezői közül huszonötnek van szarvasmarhája, jobbára tehene, néhánynak lova, tizenötnek kocsija vagy ekéje. A proletárdiktatúrát megelőző kormány nemakarását, halogató agrárpolitikáját mutatja, hogy a kimutatásokat még januárban keltezték s a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt két nappal terjesztették fel az alispánnak. Az iratok közt van a főszolgabíró sürgetése február 22-i kelettel s a bátorkeszi, nánai, karvai jegyzők jelentése — azonos tartalommal. Pl.: „Nána és Kicsind községeim földigénylési kimutatásait ./. alatt beterjesztem azzal, hogy azokat f. évi február 10-én az alispáni hivatal címére postára adtam s azok a mai napig igen sok levelemmel együtt kezeletlenül hevertek. Nána, 919. márc. 7. Blindula (?) sk. hjző.” A nánai kimutatást a jegyzőn kívül a nemzeti tanács elnöke és két tagja is aláírta. Mint látjuk, földigénylő volt elég, már januárban is. Azt is elárulják a kimutatások, hogy az előző kormány kártérítéssel akart tessék-lássák földosztást csinálni, azaz a földosztással a középrétegeket akarta erősíteni s a polgári demokrácia bázisául megnyerni. Az 51 nánai földigénylő közül csak hétnek volt tehetsége vagy szándéka valamennyit fizetni a földért. A szegényparasztság hangulatából, a paraszti-földtulajdonosi lelkűiét ellentmondásaiból, a kormányzótanács álláspontjának és a föld népe törekvéesinek eltéréséből nem keveset fed fel a következő jegyzőkönyv. „Felvéve Cséven 1919. április 28-án a munkástanács által tartott gyűlésen: A direktórium elnöke Flekács Mihály előadja, hogy f. hó 14-én Csév községben a birtokrendezési munkálatok sürgős megtárgyalása céljából etagjelent dr. Kovács Gábor birtokrendezési gazdabiztos, ki a kormányzó- mnács által kiadott rendeletekről a direktóriumot kellőképp informálta és felhívta, hogy a rendezéshez szükséges előmunkálatokat addig is, míg végérvényesen a birtokrendezés megtörténne, a munkástanáccsal egye18
