A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
Egyébként a proletárdiktatúra első intézkedései között hívta fel a tanácsok figyelmét a leszerelt, hadifogságból hazatért katonák felkarolására munkalehetőség, ellátás szempontjából. (369/1919) Ebben a szellemben alkalmazták a birtokrendező és termelést biztosító bizottságban a hadiözvegy Nagy Pálnét és Berger Györgynét. (1605/1919) Rajtuk kívül Ziegelhaffer Ödön, Schönwald Aranka, Boros Mariska meg a többiek beadványai (837/1919, 1244/1919) tanúsítják, hogy az egyszerű emberek megértették: ez az ő rendszerük s a közigazgatás akkor lesz megbízható kezekben, ha a kulcshelyekre ők, az eddig elnyomottak kerülnek, az úri világot kiszolgálók helyébe. A kizsákmányolásmentes társadalmi rend felépítéséért Gigászi feladatot vállalt magára az első magyar proletárdiktatúra. Alapvető feladatának — az új, kizsákmányolás nélküli társadalmi rendszer, a szocializmus felépítésének — egyik része volt az államigazgatás megváltoztatása, a régi államgépezet szétzúzása. Mindemellett a több mint négyéves háborúban tönkrement, lerongyolódott, éhező országot kellett talpraállítani és megszervezni a haza védelmét az intervencióval szemben. A proletariátus vállalta a történelmi feladatot. A hatalom, az államigazgatás átvételével egyidőben megkezdte az államgépezet átformálását is. Belső és külső ellenség sóváran leste, mikor pusztul bele az erőfeszítésbe, hiszen lélegzetvételnyi megállás nem volt ebben a küzdelemben. A legmodernebb, a legfejlettebb termelőeszközökkel dolgozó osztály, a szervezett munkásosztály pártjának vezetésével, népünk történelmében példátlan rövid idő alatt hozta létre saját államát a proletariátus. A tengernyi feladat között — melyet szinte egyidőben kellett megoldani— mindig megtalálta a legfontosabbat, melyhez mint láncszemek csatlakoztak a többiek. A hatalom átvétele után azonnal államosították az üzemeket, birtokokat. Ennek részleteiről, lefolyásáról nincsenek iratok a megmaradt egy csomóban. Viszont a következő ütem, a termelés biztosításának dokumentumai bizonyítják az államosítás megtörténtét. A földművelés- ügyi népbiztosság május 24-én kelt leiratában felhívja az esztergomi intézőbizottságot, hogy az Érsekség és Káptalan kezelése alatt álló ingatlan vagyoni állagának és fekvésének megállapítására kiküldött bizottságot ’’minden irányban támogassa.” (1722/1919) A köztulajdonba vett üzemeket a szociális termelési népbiztosság által kinevezett termelési biztosok vezetik, a IX. számú rendelet szerint. Sok helyen nem várták meg a kinevezést, hanem a végrehajtóbizottság intézte ezt saját hatáskörében. Április 17-én például a Heischmann-féle szappangyárba Lantos Józsefet, az Eggenhoffer-féle hercegprímási téglagyárba Turányi Györgyöt, a Gerai-festőgyárba s a hercegprímási mosodába Gerai Frigyest a VB nevezte ki üzemtermelési biztosokká. (866/1919) 15
