A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Orbán Sándor: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért
Ismeretes, e kormány születésétől kezdve magán hordta a Habs- burg-barátság bélyegét. Mintegy arra számított, hogy az ellenforradalmi rendszer stabilizációját összekötheti a Habsburg-trón visszaállításával. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez az elképzelése Esztergom előtt igen népszerű volt. A magyar burzsoázia egy része, Horthy-ellenforradalmi csoportja azonban Habsburgok nélkül, ez utóbbi nevezetesen saját vezető pozíciója mellett akarta e rendszert állandósítani. Nem különben Habs- burg-ellenesek voltak az antant országai is. Ilyen körülmények között tehát komolyan veszélyeztetve volt belül és kívül is a Habsburg-restau- ráció ügye és annak magyarországi hordozói a Friedrich-kormány csoport és léte. Csernoch, végsősoron tehát ezt a sokoldalról veszélyeztetett ügyet is védelmezte akkor, amikor a fehérterror és pogromok jogos vádját igyekezett külföld előtt a Friedrich-kormányról lemosni. Elég erre nézve néhány, külföldi személyiségekhez írt levelére utalni. Annette párizsi érsek előtt pl. anélkül, hogy védekeznék a „kormány monarchista érzelméről” elterjedt váddal szemben, az „ország többségének” nevében kijelenti, hogy „az antant bizonyára nem kívánja meghatározni Magyar- ország államformáját, hanem annak meghatározását az ország szabadon választható képviselőire bízza”. Miután oldalakon át bizonygatja azt a valótlanságot, hogy e kormány a magyar nép valamennyi rétegének érdekét képviseli, újra kéri az érseket, hogy „kegyeskedjék Szent István haldokló országa érdekében az antant hatalmak képviselőinél közbenjárni, és a mostani becsületes kormány elismerését kieszközölni.”83 Clarknak, az angol katonai misszió vezetőjének írt levelében szintén amellett kardoskodik, hogy „a jelenlegi magyar kormányt kellene a választásokig meghagyni”. Jól tudván, hogy egy reakciós kormány alatt miképpen zajlanak le a választások azt ajánlja, hogy „ami Magyarország államformáját illeti, annak eldöntését a választásból kikerülő nemzetgyűlésre kellene bízni.”84 Sőt, mi több, Csernoch beállt a Friedrich-kormány részére kölcsönért kilincselők sorába is. Levelet írt a holland miniszter- elnöknek is, hogy támogatását kérje „az ottani bankoktól egy magyar állam számára felveendő nagyobb pénzkölcsönhöz.85 Az elmondottak nyomán az sem hagy kétséget, hogy a Tanácsköztársaság leveretése után közvetlenül, miért küldte el egyik erősen Habs- burg-barát érzelmű püspökét Rómába,86 és miért volt oly sürgős a vatikáni elismerés, valamint a budapesti nunciatúra felállítása. Maga Friedrich is írja, hogy mily „rendkívül nagy fontosságú” az ország (értsd kormánya) „nemzetközi jogállása szempontjából. . . hogy a Szentszék 83 Esztergomi Érseki Levéltár 2385/1919. 84 Esztergomi Érseki Levéltár 2776/1919. október 30-i levél. 85 Esztergomi Érseki Levéltár 2610/1919. október 13-i levél. 86 Esztergomi Érseki Levéltár 2485/1919. — Köszönő levél szeptember 22-én Csernoohtól Rótt Nándor veszprémi püspöknek, római útjáért. 119