A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Orbán Sándor: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért
Ennél mi sem volt könnyebb és kézenfekvőbb, hisz a Tanácsköztársaságot megszületésétől kezdve körülvették és támadták az imperialista antant-hatalmak fegyveres erői. Csernoch hercegprímás, mint az már korábban kiderült, rendszeresen informálta külföldet, mindenekelőtt Rómát a magyarországi eseményekről.81 Információs vonala a bécsi nun- cius által ajánlott olasz katonai misszióra épült. E misszió tagjai visszaélve diplomáciai védettségükkel, nem egy esetben beleavatkoztak az ország belügyeibe is. Romanelli ezredes pl. több ellenforradalmárért is mentőakciót indított, magának Csernochnak pedig „katonai kísérettel” biztosított szökést ajánlott fel külföldre.61 62 Mi több, júliusban ő közvetítette a Vatikánba Csernoch intervenciót és blokádot sürgető nevezetes levelét, melyben „kérte — olvashatjuk a Tanácsköztársaság leverése után tartott első püspökkari értekezlet jegyzőkönyvéből —, hogy Magyar- országon, mint misszióterület, helyeztessék a katolikus egyház valamely nagyhatalom védelme alá.”63 „Jól tudom — hangzik maga a Csernoch- féle júliusi levél — hogy más körülmények között ilyen diplomáciai akció lehetetlen lenne. . . A jelen helyzetben azonban az ügyek állása erősen különbözik, mert egyrészt a külföldi hatalmak, ténylegesen beavatkoznak a Tanácsköztársaság belügyeibe. Mivel a kormány ennyire meggyengült, azt hiszem, hogyha a hatalmak védnökségük alá akarnák vonni a magyarországi egyházat és intézményeit a kormány nem állana ellent. . . Jól tudom — és ez az a lényeges momentum, amiért Csernoch megengedhette magának a hazaárulást — hogy a hatalmak nem vállalják az említett védelemnyújtást az egyház iránti szeretetből. . . A jelen esetben azonban különleges érdekről van szó, amely közös minden európai hatalom számára, tudniillik legyőzni a bolsevizmust, amely veszélyt jelent az egész európai kultúra számára. . . Valóban látjuk, hogy minden emberi intézmény meghajolt a bolsevizmus nyomása előtt, egyedül az egyház áll rendületlenül. . . Egy diplomáciai akció számára szükséges lenne meggyőzni a hatalmakat arról, hogy az egyház a legerősebb gát a bolsevizmus terjesztése ellen.”64 Ha a burzsoá cseh csapatok Esztergommal átellenes párkányi januári bevonulását az ország első főpapja még azzal nyugtázta, hogy „betegségének kezelése céljából” felkerekedvén, Budapestre költözött,65 amint látjuk júliusban majdhogy eléjük nem ment fogadtatásukra. Nyugodtan bízható az olvasóra annak eldöntése, hogy vajon januárban, vagy júliusban öregbedett-e kevésbé Csernoch „hazafiságának” híre. Az azonban 61 Püspökkari Értekezlet jkve. 1919. aug. 22. 63 Komárom és Esztergom közigazgagásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. 186. 1. 63 Püspökkari Értekezlet jkve. 1919. aug. 22. 64 Esztergomi Érseki Levéltár 2910/1919. Fordítás olasz eredetiből. Közli: A klerikális reakció a Horthy fasizmus támasza 29-30.1. 65 Kommentár nélkül idézünk Békássy Jenő említett munkájánból (29. 1.): „Hír kelt szárnyra arról is, hogy dr. Csernoch János hercegprímás elmenekült, holott csak betegségének kezelése céljából utazott akkor éppen Budapestre.,, 114
