Emlék-könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustushó 31-dik napján (1856)
Történetiek - 7. A keresztes hadak vitézei Esztergomban
19 III. István figyelemmel hallgatá az előadást s meg is ígérte, hogy fog segítni a hajon. Adott szavát megtartá. Bánfi 1178-ban halt meg, s holta után sok csudával tündök- lött annyira, hogy 1231-ben Robert érsek alatt a magyarországi főpapok kérnék a pápát, hogy Bánfit a szentek közé igtatná. A külföldi írók Bánfi érsekünket többnyire szent-nek Írják. Szívességet mutatott ő a keresztes hadak vitézei iránt is. §. 7. A keresztes hadak vitézei Esztergomban. Sz. László király idejében egész Európában fölgerjedt azon kívánság, hogy a szent földet, hol az édes Üdvözítő született, járt, meghalt, dicsőségesen föltámadt, s honnét mennybe fölment, a pogányok kezéből ki kell venni, mert ezek azt megfertőzteték, s az ott lakó keresztény testvéreket nyomorgaták. E kívánság 1195-ben határozattá lett Fran- cziaországban. Kik készen voltak a sz. föld megszabadításáért fegyvert ragadni, mellökre keresztet tűztek. Ezen kereszttől e hadak k e- resztes hadaknak neveztettek. Nyugatról Franczia-és Németországból napkeletnek tart2*
