Emlék-könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustushó 31-dik napján (1856)

Történetiek - 3. Sz. Adalbert prágai püspök Esztergomba jön

— 9

a megkeresztelt fiatal herczegnek, elmondván neki azon keresztény kötelességeket, melyeknek pontos teljesítésétől függ mind földi, mind földöntúli boldogsága. Nincs toll, mely leírja, mily nagy fontossággal birt e keresztelés az egész magyar nemzetre nézve. Az édes Üdvözítő szent evangéliumának melegítő s világító tüze ekkor kezdett leginkább fóllo- bogni, az igaz hit világossága ekkor kezdett szétterjedni kedves hazánk minden részeire. A fejedelem példáját tudniillik a magyarok ezerenkint követék. Örvendj Esztergom! Nemcsak falaid közt született nemzetünk legnagyobb jóltevője, hanem a sz. keresztséget is ott vette föl. A szent hit innét terjedt szét minden felé, s a nép mely a setétségben ül vala, fölemelé szemeit s dicséretet kezde mondani a mi Urunknak s Megváltónknak. A föld, hol sz. István, sz. Adalbert, s boldog Gizela járt, minden magyarra, de legkivált az esztergomiakra, s e környék lakosira nézve ö- rökre nevezetes marad. Áldott legyen az Ur, ki nálunk világosságát, s igazságát kibo- csátá.

Sz. Adalbert a keresztelés után nem sokára eltávozott Esztergomból, s már 997-ben