115 éve született Dr. Eggenhofer Béla - Kolos füzetek
Pályázatot írtak ki az megüresedett igazgatói állásra. A határidőig, 1934. március 15.-ig 6 pályamű érkezett. Jó híre volt a Kolos Kórháznak, hisz az ország különböző pontjairól, Pécstől, Debrecenig voltak jelentkezők. 6 pályázó közül 2 volt esztergomi: Hamza József és Eggenhofer Béla. Bakay Lajos (1880-1959) professzor a következő mondatokkal ajánlotta az igazgatói posztra tanítványát: „a klinikán eltöltött éveket a sebészetben való alapos kiképzésre fordította. Ugy- buzgóságával, szorgalmával és lelkiismeretességével az igazgató teljes megelégedését érdemelte ki. Sebészeti technikai készültsége, alapos munkája és kézügyessége képesítette Öt a nagy sebészi műtétek elvégzésére. Betegeivel szemben jóakaratú, emberséges bánásmódú, kollegáival szemben pedig mindig önzetlen ésjóindulatú kar társnak bizonyult. Képzettségénél fogva sebészeti osztályvezetésre alkalmas.” Mellette szólt, hogy családja részt vett id. Eggenhofer József révén a Kolos Kórház megteremtésében, keresztapja pedig Gönczy Béla volt. Mindezen túl, szakmai eredményei alapján az egyik korabeli vélemény szerint neki köszönhető, hogy a „párkányi járás legalább sebészi tekintetben ismét Magyarországhoz tartozik.” A pályázatot Eggenhofer Béla megnyerte. 1934. augusztus 17-én, a Kórházbizottság ülésén e szavakkal mondott köszönetét: „Nagyságos Polgármester úr, mélyen tisztelt Kórházbizottság, igen tisztelt Uraim! A meghatódottság meleg érzése szorítja össze szívemet most, midőn itt Önök előtt állok. Az Úr Isten segítsége, Őeminenciája meg nem érdemelt bizalma az elköltözött alispán áldott lelke, a felsőbb hatóságok gerinces egyenessége, volt főnököm atyai pártfogása és az önök soha meg nem hálálható baráti segítsége juttatott engem közkórházaink igazgatói székébe. Tudom, hogy fiatalon kerültem oly pozícióba, amelyet manapság kevés kortársamnak sikerül elérni. Tudom, és teljesen tisztába vagyok azzal, hogy ezen állással nem csak örömet és címet nyertem, hanem igen sok munkaalkalmat, álmatlan éjszakát, keserves küzdelmeket és esetleg fájó csalódásokat. Elődöm a szorgalom, a becsületesség, a gerincesség mintaképe volt..... Mélyen tisztelt uraim! ....ígérem Önöknek, hogy minden ambicómmal, tudásommal és szorgalmammal azon leszek, hogy oly kiutat találjak, mely a betegek jogos érdekének csábítása nélkül, a kórházat újra rentábilissá teszi, a várost megszabadítja egy esetleges kórházi deficit gondjától,.... 6
