100 éves a Vaszary Kolos Kórház (2002)
10 KÓR-LAP XII.évf. különszám a belgyógyász, Ortay Gyula röntgen, Major György szülészet-nőgyógyász, Gärtner István labor főorvos. Az ő igazgatása alatt: a sebészetet egy emelettel bővítették / 1938-1940 /, 1939- ben korszerűsítették a konyhát és a mosodát, 1940-ben felépült a Fertőző Osztály, 1941-43 között a belgyógyászat is kibővült, ekkor költözött az épület II. emeletére a bőrgyógyászat. Eggenhofer Béla kezdetben a Lőrinc utcában, majd rövid ideig a kórházzal szemben lakott. AII. világháború kitörésére elkészült a kórházépítő Pfalcz József fiának Tivadarnak az építésében az a villa, melyben a mai kórházvezetés székel és a napjainkban is csak Eggenhofer villaként emlegetik. AII. világháború alatt „a kórház orvosai politizálás helyett emberfeletti gyógyító munkát végeztek" / Szállási Árpád /. Ebben is élenjárt a kórház igazgató főorvosa. Mindent elkövetett - és sikerrel - annak érdekében, hogy a kórház Németországba való kitelepítését megakadályozza. Miközben a légópincébe telepített műtőkben éjjel-nappal operált. Kezén a röntgen sugarak okozta égési sérülések keletkeztek. A harcokat követő újjáépítésben is tevékenyen részt vett. Ennek ellenére az Esztergomi koncepciós perek első áldozata lett 1948-ban. A fegyelmi vizsgálóbiztosnak írt feljegyzését a következő sorokkal zárta: „ Működési időm alatt lehetséges, hogy magam is követtem el hibát, azonban szolgáljon mentségemül az, hogy az elért eredmények mellett ezen hiba csak öntudatlan lehet, anyagi előnyt nem szolgált részemre, a köztisztviselő tisztességét és becsületét nem csorbította, anyagi károsodást senkinek sem okozott és végül, hogy ezen esetleges hiba csak az éjjel-nappali munka hevében adódhatott elő. Mivel pedig bűnösnek nem érzem magam, tisztelettel kérem teljes felmentésemet." A koncepciós perek logikája szerint született meg az ítélet és állásától is megfosztották. A méltatlanul leváltott, megalázott Eggenhofer Béla így búcsúzott a kórház személyzetétől. „A Magyar Kormány úgy találta helyesnek, hogy engem a kórházigazgatói és főorvosi állásom alól felmentsen. Érzékenykedni önök előtt nem óhajtok. Felhasználom ellenben ezen alkalmat, hogy elbúcsúzzam Önöktől, mint személyzettől. Igaz, hogy a személyzet egy része csirkefogó, a nagyobbik rész tisztességes munkás. A csirkefogóknak is megbocsátok, és felkérem őket, javuljanak meg. Eddig velem töltött fáradozásukért fogadják igaz köszönetemet, és mindnyájukat arra kérem, fogadják szeretettel az új igazgatót, és szorgalmasan dolgozzanak a jövőben is a betegekért és a magyar közegészségügyért. Isten velük!" A 3 gyermekes családapa a történteket nehezen tudta feldolgozni, és nem is élte sokkal túl az eseményeket. 1950. május 31-én hirtelen halt meg. Az egykori dokumentum halálokként koszorúér elmeszesedést írt le.
