100 éve született Dr. Marczell István - Kolos füzetek
Ma már elképzelhetetlen, hogy pl. az ügyeleti ambuláns ellátások száma tapasztalatom szerint a jelenlegi ötödé, tizede lehetett. A kórházban praktikusan mindenki mindenkit ismert különösebb érdekellentéteket nem tapasztaltam. Szóval hangulatában az akkori kórház a maihoz nem hasonlítható. Természetesen Marczcell Főorvos Úr helyét és szerepét ilyen körülmények között kell elképzelni. Már odakerülésem napján megismertem, mert akkoriban szigorú szokás volt a kórház új munkatársait minimum az osztályvezető főorvosoknak, de általában a főnővéreknek, illetőleg az orvosi karnak is be kellett mutatni. Az alaposabb ismeretségünk, pedig a szomszédságból fakadt. Az urológiai osztály orvosi kara akkor két főből állt: Marczell Pista bácsi vezette és látta el az osztályt, az ambulanciát és szakrendelést dr. Havasi László adjunktus úr végezte. A műtéti beavatkozásokhoz többnyire ketten elegek voltak, de elég gyakran kellett a sebészet fiatal orvosainak is asszisztálni. Pista bácsit szikár, mindig nyakkendőben és zakóban öltözködő, barátságos, időnként jó humorú embernek ismertem meg. Az osztály folyosójának fala telis-tele volt egyrészt a saját rajzaival, másrészt a hosszú orvoslása kapcsán fellelt idegentestekkel. A rajzok a gyógyítás folyamatának rendkívül találó és mulatságos karikatúrái voltak. Már említettem, hogy gyakorta jártunk az urológiai műtőbe asszisztálni. Műtétek után Pista bácsi mindig behívott a szobájába egy kupica pálinkára-, de csak ennyire. Szobájában természetesen beszélgettünk a lezajlott műtétről, de a világ egyéb dolgairól is. Ez alatt sikerült részleteiben is megtekintenünk szobája birodalmát. Maga a szoba nem volt nagy, de tekintélyes régi íróasztal vonzotta először magához a szemet. Aztán egy- szintén régi korból származó- ingaóra került látótérbe. A falak, pedig szinte ki voltak tapétázva festményekkel, rajzokkal, melyek szobájának egy különleges egyedi és tiszteletreméltó hangulatát adtak. Pista bácsi egy konzervatív szemléletű orvos, ugyanakkor egy jelentős társasági életet élő ember volt. Nemritkán a műtőbe az ingére, vagy zakójára felvett steril köpenyben jött be és ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartotta, nem vacakolt az átöltözéssel. Magánéletével kapcsolatban sok információt nem szereztünk, de azt tudtuk róla, hogy nagy kártyás hírében állt. 17
