Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)

- 21 6/ A középkori Esztergom lakosságának lélekszámáról 1. Schü - nemann id. munkáját. — T.ö. Bercsényi-Zolnay»Esztergom o. munka 23. és 48-49.lap.

7/ Eogerlus mester "Carmen miserabile" e. művének fordítója Szabó Károly,- Budapest, 1864«

8/ Simon ispánról« Románkori templom az esztergommegyei Bajó- ton o. dolgozatom. Művészettörténeti Értesítő, 1956.évf.

9/ Az Aynard-fiákról« Gerevich Tibor« Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 66.lap.- Tört.Tár, 1899. 642.lap.- A Troyes-i márkáról és kereskedőkről« Salamon Perencj Budapest története. Budapest, 1885.III.kötet, 133.lap.

lo/ Bárczi Géza« A középkori vallon-magyar érintkezésekhez.Századok, 1937.évf.- Balogh Albin« Rémetek és franciák Szent István korában a magyar fővárosban. Katholikus Szemle,1944. februári 3zám. - 7.8. Esztergom régi latinusairól irt dolgozatom. Kézirat az esztergomi múzeumban.

11/ Az esztergomi Ssennyepalotájáról irt dolgozat kézirata urfrtt

12/ íleidell Ambrus id.m. Századok, 1934. évf.

13/ IV.Béla budai váralapitásáról 1.» A HII-HV. budavári szálláshely o. munkám, Jfijvészettörténeti Értesítő, 1952. évf. - Az ezt követő, általam le nem zárt "vita" anyaga« ugyané folyóirat 1953. évf. 1-2.számában.

14/ Az 1249« évi oklevél« Knauzi Monuments I.kötet 375.lap.

15/ Az 1256. december 17-én kelt oklevél eredetije az esztergomi Prímáéi Levéltárban, Ladula«J..fasc.l., nr.4. jelzet a- latt. Kiadta Knauz id.m.I.kötet 439.lap.

16/ Esztergom Ilii.századi vásárairól 1. Knauz id.m.II.kötet 238.lap.

17/ A mai esztergomi Pilrdő előde az ország első nyilvános für - dője volt, amelyet III.Béla felesége, Antioohiai Anna királyné 119o körül az esztergomi jánosvitézeknek adományozott. Knauz id.m.II.kötet 96.lap.

18/ Tar Péter korcsmárost, - Petrus dictus Calvus albergator - mint esztergomi, piactéri háztulajdonost 1279-ben említik.- Knauz id.m.II.96.lap.- Tar Péter az első, neve szerint ismeretes magyar vendéglátó Iparos.

19/ 1294-ben, királyi oklevél szerint az esztergomi polgárok káptalani embert "in naeo orribilter uulne-'averunt". Knauz id.m.II.kötet, 357.lap. - A budai és esztergomi vámszedők s a polgárok verekedősei-ől 1.« Pór Antali Háborúság az esztes- gomi káptalan b a város között a vám miatt. Gazdaságtörté - nelni Szemle, 19o4.évf.- Salamon Perenc« Budapest története, Budapest, 1885.II.kötet.245 laptól.

2o/ Az looo. esztendőben I.István és Meskó lengyel fejedelem Esztergomban szövetségre lépve nagy ünnepélyt rendezett és "in