Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
rágott Szent István-szobra hirdeti — I. István király, a magyar államiság megteremtője. Utódai két és fél évszázadon át innen irányították az ország sorsát. Az esztergomi Vármúzeum románkori emlékei, a Vármúzeum épületmaradványai, a város gyűjteményeiben őrzött könyvtári, levéltári, kincstári, képtári és régészeti emlékek a bizonyságai annak,, hogy a XI—XIII. századit Esztergom egész Magyarországra szétsugározta egykor haladást jelentő építészete, művészete, írástudása példáját. Középkori gazdagságát nemcsak krónikák, oklevelek, műemlékek őrizték meg, hajdani nagy hírét a régi költészet is szárnyára vette. Marcus Aureliusnak, az ókor római filozófus-császárának bcrcngó tépelődéseitől terhes az Esztergommal átellenes Ga ramtorok tája. A Vár ódon bástyái Peire Vidalnak, a XII. századvégi idők itt dalolt trubadúrjának verseit idézik. E Vár valamely termében sercegett Anonymusnak, a ma már szemétében is ismert Péter mester esztergomi prépostnak — a magyar nemzet történetét író — serény lúdtolla is. 11 Síiben Barbarossa Frigyes császárt vendégeli az esztergomi várban III. Béla, akinek akkor még új várkastélya az európai gótikus építészet hajnalát hirdeti. Az esztergomi Belváros egyik háztömbje alatt az utolsó Esztergomban lakott királynak, a második hona’apitónak, IV. Bélának hamvai nyugszanak. A város és a vár haditörténetének nagyjai, a tatárverő Bajóti Simon ispán, majd az érseki testőrségben szolgáló Toldi Miklós, — a török háborúk hősei: Nagy Máté, Dobozi Mihály, Balassi Bálint, Jókai Sámuel, a kuruc Bottyán János — majd 1848 hősei: a Komárom várát elfoglaló Besze János, Bátori Schulcz Bódog, — Esztergom nevét, a maguk névével együtt kardjukkal írták bele a magyar hadtörténet aranykönyvébe. A Péter mester személyében megismert Anonymus és külföldi egyetemeken végzett klerikustársai írásbeliségünk és irodalmunk történetének kimagasló alakjai. Közéjük számíthatjuk Perugiai Bernátot is, Imre királyfi nevelőjét, aki 11D0 körül az esztergomi egyház könyvtárát gyarapítja egyik kódexével: ez a máig Esztergomban őrzött (Főszékesegyházi könyvtár), kézzel írt kötet, a szakkutatás véleménye szerint 4
