Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

(Baumhorn Lipót alkotása), a német és magyar fasiszták 1944/45. évi gyilkos garázdálkodásának mementója. A Kölcsey utcában álló — egykor Káptalani háznak neve­zett — barokk-kori egyemeletes épület a XVIII. században épült. Helyi nevezetessége az, hogy II. József halála után egy éjszakán át itt őrizték a Bécsből Budára visszaszállított királyi koronát. Az épületet, mely ma a Pilisi Erdőgazdaság székháza, 1055-ben műemléki körültekintéssel renoválták. Városi utunkat, a Hajóállomásra menet, szigeti sétával fe­jezzük be. Hajdan három szigetből állott a mai Esztergom­nak ez a kis virágos kertje. A Sziget északi csúcsán Marisa István szobrászművész 1948-ban készített centennáris emlék­műve emlékeztet arra, hogy 1848-ban az itteni hajóhídon kelt át az esztergomi nemzetőrség, Komárom elfoglalására. S búcsúzóban, mintha csak a felettünk suhanó egyik esz­tergomi vitorlázó repülőgépen ülnénk, madártáv1 atból nézzük végig ezt a huszonötezres lélekszámú várost. Tizennyolc iskolaépület szökik a szemünkbe s tíz közegész­ségügyi intézmény. Az árpádkori főváros és peremfalvainak területe hovatovább- egybeépül Doroggal. A fejlődésben so­káig elmaradott Esztergomban ma számos gyár és ipartelep készíti a népgazdaság értékes árucikkeit. Az Előhegy alján hatalmas modern lakóháztömbök emelkednek. A szigeti sporttelepek közül friss színeivel emelkedik ki a Sportáru- gyár szabadtéri színpada. A régi Fürdőszálló híres p’atánjai alól idevillan hazánk legrégibb fürdőjének üde, kék vize. Odébb az esztergomi parasztság búzatáblái, gyümölcstől ros­kadozó kertjei, szoléi zöldülnek. A Vaskapu szép menedék- házán túl — amerre a sas kering — Dorog szünte’enül füs­tölgő kéményei a széncsata hőseit dicsérik. Feljebb Nyerges­újfalu, Lábatlan, Fűzitő kéményei a felsődunai ipartelepek —• a »magyar Saarvidék« — üzemeinek munkáját hirdetik. Hajók libasora szántja végig a vén Dunát. A vaspályán las­san döcögő vonatot sebesen hagyja maga mögött a fürge Ikarusz. Az előhegy zöldes lankájából egy olajfa fehéres foltja tű­nik elő. Mellette düledező házikó: Babits Mihály egykori nya­ralója. Tekintetünk szabadon száll a túlsóféli Garam torko­lata felé. Ezernyolcszáz esztendeje Marcus Aurelius, a filo­28

Next

/
Thumbnails
Contents