Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
énekelte meg. (Pató Pál sírja — 1855-ből — Magyarszöigyén- ben máig áll.) A Deák Ferenc utca 2. számú egykori reáliskola épület (1853) nagy építőművészünknek, Hild Józsefnek alkotása. Hild építőművészetét dicséri a Szécnenyi-téri kétemeletes, egykori Takarékpénztár is, csakúgy, mint a vízivárosi Bibliothéka (Bajcsy Zsilinszky út 28.), valamint a várhegyi Bazilika-épület végső formaadósa. A németek által 1944-ben felrobbantott párkányi Dunahíd felé vezető Mártírok útjának régebbi neve: Szent Lőrinc utca, a hajdani Lőrinc-templom, Lőrinc-kapú és Lőrinc-híd emlékét őrizte. A középkorban itt, a Szent Lőrinc templom közelében állt az esztergomi mészárosok sora. Tarka sokadalmak színhelye volt e környék, soknyelvű kereskedőnép vásáiától visszhangzottak ezek az utcák. A kereskedők s a káptalani vámszedők szóváltása azonban nem egyszer túlharsogta az árusok s a lacikonyhák kikiáltóinak vidám lármáját. Lenn a Kisduna partján már a X—XI. század óta tanyáztak a Duna híres halászai. A bor kedvelője e tájon ama néhai való Tar Péter mesterre emlékeztet, aki itteni kisded tavernájában már 1279-ben is jászívvel méricskélte a hegy levét: oklevelek őrizték meg emlékezetét. Ö az első, neve szerint is ismeretes magyar kocsmáros. A Mártírok útja tengelyében 1957-ben befejezett, modern kétemeletes lakóépület hatalmas szobra — Tar István szobrászművész alkotása — Esztergom középkori polgáraira emlékeztet. A városcímert védő ifjú férfialak azt az erőt sugározza, amely e régi várost, a régi időkben jelképzete. Az egykori Lőrinc-kapú helyén, a Rákóczi téren túl, a Víziváros felé haladtunkban, önkéntelenül is megállunk a Szent Tamáshegy alján álló Fürdőszálló előtt. A szálló falára csupán Tar Péter albergátor uram emléktábláját helyezte a vendéglátó- ipar kegyelete, holott sok egyébről is nevezetes ez az épület. IV. Béla király egyik oklevele arról emlékezik meg, hogy a mai esztergomi strandfürdő nyolcszáz év előtti elődjét, még IV. Béla király nagyanyja, Anna királyasszony adományozta a johannita lovagoknak, akik itt Magyarország első nyilvános fürdőjét alapították meg. A mai Fürdőszálló helyén a törökvilág előtt kórház, ispotály állt. 19