Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

adiutor et protector meus.” („Meghallgatom és segítőm az Úr.”) Ezt az utóbbi, nagyméretű, ajtókeret feletti feliratot még a XIX. században a Bazilika altemplomának északkeleti sarkába illesztet­ték be. Egy másik ajtókeret párkányzatát - Bakócz címerével és jelmon­datával — az esztergomi Vármúzeum reneszánsz kőtárának északi zárófalában helyezték el. Egy további, innen származó reneszánsz ajtókeret-töredéket, ökörszemes dísszel, 1957. évi ásatásunk alkal­mával, az egykori kútház mellett mi is találtunk. Széless György XVIII. századi kéziratos munkája szerint 1759- ben a régi érseki palotának már csak északra, a várkút felé tekintő kapuzata, harminckét lépcsős lépcsőháza, az L alakú épület hat, emeleti terme maradt meg, az azokat összekötő folyosóval együtt. Az épület földszintjét ekkoriban a kertész lakása, raktárak, kocsiszí­nek foglalták el. A „Parade-Platz”-nak nevezett várpiacra néző homlokzati kapu felett Széless megemlékezik Bakócz Tamás - keréken álló, szarvast ábrázoló — címeréről is, amelyet azonban Vitéz Jánosénak néz. Ugyaninnen Bakócz másik jelmondatának vésetét is említi: „Dominus det nobis et regno pacem.” (Uram, adj nekünk és az országnak békességet!) Az érseki lakóház török kori szerepéről aránylag keveset tudtunk. Mivel azonban bizonyos az, hogy a Várhegy déli végén álló érseki palotát jórészt a XVI—XVII. század fordulóján ágyúkilövő bás­tyákká alakították és betemették, a XVII. század derekán pedig az esztergomi szandzsákbég alkalmasint a Vízivárosban lakott — való­színű, hogy ez a régi érseki kúria az, amelyet Taferner német utazó 1666-ban rongált állapotában lát és nyomorult kunyhónak nevez. Az épületet 1756-ban, a Várhegy felmérése során, igen lelkiisme­retes munkával, Johann Krey császári hadmérnök térképezte fel. Munkája volt az 1957-ben végzett ásatásom technikai kiinduló­pontja. A régi érseki palota török kori sorsára néhány adatot szolgáltatott az épület körvonalainak, alapfalainak feltárása, így a szokatlanul nagy mennyiségű török kori kerámia és porcelán is. Az 1683. évi felszabadító hadjárat, noha olyan súlyos károkat okozott az épület nyugati, dunai homlokzatán, hogy azt újjáépítése során néhány méterrel beljebb alakították ki, úgy látszik a leghamarabb helyreál­lítható vári nagyháznak találta. 1695-től 1763-ig ez az emeletes épület lett az esztergomi várparancsnok szállása, a Kommendan- tenhaus. A régi érseki kúriát 1816-ban klasszicizáló stílusban reno­85

Next

/
Thumbnails
Contents