Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
30. Román kori alakos oszlopfő az esztergomi Várból Amikor a központi, királyi hatalom szilárd vagy éppen agresszív, az egyház politikai és gazdaságpolitikai hatalma zárt vagy csökkenő. IV. Béla IV. Sándor pápát még a tatárok szövetségével fenyegeti. Kun László meg éppenséggel kijelenti: az esztergomi érsektől és püspöktársaitól kezdve egész Rómáig tatárkardokkal vágatja le fejét az ilyen „pereputtynak”. Ám amikor III. Endre idején Lodomér érsek, a legkeményebb kezű középkori magyar egyházfejedelem kerül a prímási székbe, az egyház Esztergomban összpontosuló politikai és gazdasági hatalma egyszeriben a királyi hatalom s a királyi gazdagság fölé kerül. Lodomér érseknek már ugyanúgy 77
/
