Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom régi századaiból
A legkorábbi monostort I. Endre király a visegrádi régi vár mellett (a mai SZOT-üdülő helyén) alapította Szent András tiszteletére, Kijevből jött bazilita szerzetesek részére. A baziliták a görög szertartást követték, támogatójuk I. Endre felesége, Anasztázia kijevi hercegnő volt. Egyes íróink úgy gondolják: a visegrádi Szent András (Szent Endre)-monostor bazilitái beköltöztek azokba a - Dömössel átellenes — Szent Mihály-hegyi barlangokba is, amelyek valaha egy római erőd lakóbarlangjai voltak. A visegrádi Szent András-monostor a XIIE században a bencéseké lett. Itt temették el 1386-ban a meggyilkolt Kis Károly királyt. 1493-ban a pálosok szerzik meg, akik a török hódításig birtokolják. A Pilis vadban bővelkedő erdőségeiben nemcsak királyaink s főuraink vadászgattak. Ha egy-egy jelesebb külföldi vendég megfordult nálunk, s szerét ejthette, szívesen részt vett a királyi vadászatokon. 1189-ben Barbarossa Frigyes császár — esztergomi vendégeskedése után — III. Béla királlyal több napon át vadászott az Óbuda környéki hegyekben. III. Béla király építtette — ugyancsak korábbi királyi vadászkastély helyére— 1184-ben a Franciaországból betelepített ciszterciták pilisi apátságát. A pilisszentkereszti cisztercita apátság romjai között olyan — palmetta díszes kőfaragások kerültek elő, melyek mindenképpen régebbi stílusúak a ciszterciták 1184. évi itteni építkezéseinél. Ebből gyanítjuk, hogy az apátság helyén királyi vadász- kastély állt. Az apátság közelében játszódott le 1213 szeptemberében a Bánk bán-tragédia. Gertrúd királynét, II. Endre feleségét — a német befolyás növekedése miatt elégedetlenkedő magyar főurak erdei sátrában állítólag vadászat alkalmával gyilkolták meg. A királyné holttestét később a pilisi apátság templomában helyezték örök nyugalomra. A tatárjárás pusztítása után építi fel IV. Béla király és felesége, Mária királyné a visegrádi alsó- és felsővárat. Ez a későbbi időben épített alsó, vízparti királyi palotával együtt királyaink kedves tartózkodási helye lett. Ettől fogva Visegrád a pilisi vadászparadicsom központja. A XII—XIII. században sok remete is éldegélt a Pilis erdeiben. Őket egy esztergomi származású kanonok, a szent életű, boldoggá avatott Özséb gyűjti maga köré, s megalapítja az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet, a pálosokat. Özséb hozza létre 1250 körül a Pilisben a pálosok Szent Keresztről nevezett anya45
